Módosítja a kormány a munka törvénykönyvét
2017. április 19.
A parlament Gazdasági Bizottsága törvénymódosító javaslatot nyújtott be április 11-én (kedden) a "munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről" címmel.
Az első értelmezések szerint a változtatások leginkább az autóiparban foglalkoztatottakat érintik, a törvény első olvasata után azonban kijelenthető: bizonyos iparágak, így például az autóipar ciklikusságát figyelembe véve a munkáltatók munkaidő-beosztását teszi rugalmasabbá a jogszabály. Ezt ugyan a kollektív megállapodásokra bízza, azonban a a munkáltatók biztosan kihasználják a nagyobb mozgásterüket. A parlament Gazdasági Bizottsága törvénymódosító javaslatot nyújtott be április 11-én (kedden) a "munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről" címmel.
Az első értelmezések szerint a változtatások leginkább az autóiparban foglalkoztatottakat érintik, a törvény első olvasata után azonban kijelenthető: bizonyos iparágak, így például az autóipar ciklikusságát figyelembe véve a munkáltatók munkaidő-beosztását teszi rugalmasabbá a jogszabály. Ezt ugyan a kollektív megállapodásokra bízza, azonban a a munkáltatók biztosan kihasználják a nagyobb mozgásterüket. A parlament Gazdasági Bizottsága törvénymódosító javaslatot nyújtott be április 11-én (kedden) a "munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről" címmel. Az első értelmezések szerint a változtatások leginkább az autóiparban foglalkoztatottakat érintik, a törvény első olvasata után azonban kijelenthető: bizonyos iparágak, így például az autóipar ciklikusságát figyelembe véve a munkáltatók munkaidő-beosztását teszi rugalmasabbá a jogszabály. Ezt ugyan a kollektív megállapodásokra bízza, azonban a a munkáltatók biztosan kihasználják a nagyobb mozgásterüket.

A fideszes Bánki Erik vezette bizottság a törvénymódosítást azzal indokolja, hogy szükség van a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolására.

Az indoklás kimondja:

A törvény célja a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.

A törvény első olvasata után azonban kijelenthető: bizonyos iparágak, így például az autóipar ciklikusságát figyelembe véve a munkáltatók munkaidő-beosztását teszi rugalmasabbá a jogszabály. Ezt ugyan a kollektív megállapodásokra bízza, azonban a a munkáltatók biztosan kihasználják a nagyobb mozgásterüket.

Lássuk a részleteket!

A parlament legutóbb 2012-ben módosította a munka törvénykönyvéről szóló törvényt, azonban a jogalkotó szándéka, miszerint a kollektív megállapodások szerepe növekedjen, csak részben teljesült. A törvénymódosítás most azt kívánja ösztönözni, hogy rugalmas szabályozásban állapodjanak meg az érintett felek, amikor kollektív megállapodást kötnek.

A módosítás egyik lényeges eleme a munkaidő-szervezést érinti. "A törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Ez különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. A törvény alapján megkötésre kerülő kollektív szerződésekkel azt az időszakot lehet kibővíteni, melyen belül a munkáltató a munkaidőt beoszthatja: a módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát" - olvasható a javaslatban.

"A munkaidő-szervezés olyan terület, ahol a munkavállalók különös védelmet élveznek. A munkafeltételek egyoldalú megállapítását kizárva a Javaslat ezért a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók képviseleteinek megállapodására bízza, azt kollektív szerződéshez köti" - áll az indoklásban.

"További garanciális elem, hogy ezen időszak alatt a munkavállalók folyamatosan azonos alapbért keresnek".

"A javaslat a hosszú termékciklusokhoz igazodó, hullámzó munkaintenzitást rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kíván lehetőséget adni, mely igazodik a nemzetközi gazdasági környezetben működő hazai vállalkozásaink igényeihez is, melyeknek termelésüket a globális rendszerben kell megszervezniük" - részletezi a javaslat, utalva ezzel az érintett iparágakra, ami feltehetően leginkább az autóipar lehet.

forrás:

Mt-módosítás: tiltakoznak a vasasok

A Vasas Szakszervezeti Szövetség határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, és követelik a munkavállalók érdekeit sértő módosítás tervezetének visszavonását - közölte Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel kedden.

Közölte, főként azt nem tudják támogatni, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről három évre módosuljon. Hozzátette, az időkeret emelésével tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

Kifejtette, a munkaügyi ellenőrzések és a szakszervezeti tapasztalatok ma is azt mutatják, hogy a legtöbb vita és konfliktus ezen a területen van, még akkor is, ha a benyújtott javaslat indoklása a munkavállalók érdekeire is hivatkozik.

Elmondta, az egyéves munkaidőkeret alkalmazása - kollektív szerződés mellett - ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Közölte, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés.

Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori két havi munkaidőkeret egyoldalúan három éves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.

A vasasok nem támogatják a tervezett módosítást - szögezte le, megjegyezve: az "egyéni képviselői indítványok hátterében látszik egy-egy multinacionális vállalkozás erős lobbi tevékenysége, amit nem szabad megengedni, főként nem azon az áron, hogy a gazdasági érdekek előtérbe helyezésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább növekedjen" - közölte a szakszervezeti szövetség országos elnöke, aki azt is elmondta: tiltakozásukról több országgyűlési képviselőt is tájékoztattak, illetve minderről értesítették Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét.


(MTI)

Kapcsolódó cikkek
Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok