2008. augusztus 5.

Mint minden nyáron, az idén is megrendezték Szegeden a Nemzetközi Néptánc Fesztivált 2005. június 24-től július 3-ig, immáron a huszonegyediket, mely ebben az évben a Martin György magyar néptánc fesztivállal esett egybe.

A szegediek szeretik a folklór követeit. Több száz táncos érkezett Szegedre az ország különböző tájairól és külföldről is. A megnyitó ünnepség a Dugonics téren volt, az alpolgármester köszöntötte a fesztivál vendégeit és átadta a város kulcsát a táncosok képviselőinek. A szakmai bemutatók a Szegedi Nemzeti Színházban zajlottak, de megcsodálhattuk a csodás produkciókat a város terein is.
Az idén a Boldogasszony vendégség című néptánc produkcióval kezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok. A premiert elmosta az eső, másnap is egész nap szakadt az eső, elmaradt az előadás, amire jegyet vettünk. Nagyon szomorúak voltunk, mivel nagy néptáncrajongók vagyunk. Gyerekeim évekig táncoltak a Szeged Táncegyüttesben. Vasárnap kisütött a nap és a rádióból megtudtuk, hogy megtartják az elmaradt előadást. Gyors készülődés, irány a Dóm tér. A Boldogasszony vendégség a Szegedi alsóvárosi búcsú felidézése tánccal és muzsikával.
A mű zenéjét Kiss Ferenc szerezte, a rendező koreográfus Zsuráfszki Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti igazgatója. A művel a szögedi Bálint Sándor kiváló néprajz tudósra is emlékeztünk. A csillagfényes égbolt alatt végre elkezdődött az előadás.
A táncosok énekelve, zászlókkal, bevonultak a színpadra, a Fogadalmi templom elé. Megható és gyönyörű volt a látvány.
A házigazda szerepkörét a tehetséges, a néptánc elkötelezettje, Novák Péter vállalta. A szép magyar népdalokat Ivanovics Tünde énekelte gyönyörű hangján. A zenét a Budapest Táncegyüttes zenekara tolmácsolta. Élveztük a délalföldi táncokat, meghatóan aranyosak, szépek és ügyesek voltak az utánpótlás együttes tagjai. Fergeteges sikere volt a cigánytáncnak. A csúcs azonban a kalotaszegi tánc volt.
Két órán keresztül gyönyörködtünk a táncosok produkciójában. A látvány leírhatatlan, gyönyörű és feledhetetlen. Több száz fiatal és gyermek a szép magyar népviseletben ropja a dóm előtti hatalmas színpadon, a közönség tapsol, kiabál, a lábával dobog...
Meg kell őrizni dalainkat, táncainkat, népviseletünket, tovább adni gyerekeinknek, unokáinknak! Remélem megélem, hogy kislány-unokámat látom majd táncolni valamelyik szegedi téren vagy színpadon!

Deli Ferencné
(Démász Rt.)
Forrás: "forró drót" újság 11. évf. 7-8.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!