2008. augusztus 5.

A Vértesi Erőmű Rt. három erőművel rendelkezik és két bányaüzemmel. Jelenleg. A Bánhidai Erőmű 2003. decemberében beszünteti áramtermelését, és a tüzelőanyag-ellátását biztosító Mányi Bányaüzemet ez év októberében be kell zárni.

A létszámleépítés mintegy 1300-1400 munkavállalót érint, és a cég felmérése szerint a műszaki és humán kötelezettségek teljesítése Tatabánya térségében 8,871 Mrd Ft ráfordítást igényel.

A nehézségek sora ezzel még közel sem ért véget. A környezetvédelmi moratórium 2004. év végi lejárata miatt az Oroszlányi Erőmű retrofit projektjének megvalósítása nem tűr halasztást; a megyeszékhely távfűtésének megoldása érdekében pedig - a tervek szerint - a jövő év végéig meg kell újítani, gázüzemeltetésre átállítani a Tatabányai Fűtőerőművet, s eközben - a külső hatások miatt - veszteséges gazdálkodása következtében már 2003-ban elveszítheti hitelképességét a Vért.

A társaság ma meglévő gondjairól, a közeljövő kilátásairól kérdezzük Vas Lászlót, a Vértesi Erőmű Rt. vezérigazgatóját.

- Vezérigazgató Úr! Ön is ilyen borúsnak, kilátástalannak ítéli meg e patinás cég jövőjét?

- Valóban, a legpatinásabb erőművek itt vannak, más szóval a legrégebbiek, s ez utalás a műszaki állapotukra is. Legősibb a Tatabányai Fűtőerőmű, néhány évvel ezelőtt ünnepeltük 100 éves fennállását. A Bánhidai Erőművet a ’20-as években építették angol érdekeltségben, és sajnos ez az erőmű 2003. végéig befejezi működését. A Vért-nek nincs pénzeszköze arra, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfeleltesse. Helyére egy korszerű erőművet kell építeni, de ez a terv nem biztosít folyamatosságot.
Az Oroszlányi Erőművel kapcsolatban a Vért Igazgatósága mind a kormány-előterjesztés munkaanyagaiban, mind a retrofit programot elfogadó 2002. évi rendes közgyűlésre készített előterjesztésében jelezte a döntéshozók, illetve a tulajdonosok felé, hogy a részvénytársaságot 2003-2004-ben olyan külső hatások érik, amelyek kompenzálása nélkül a rövid lejáratú kötelezettségek túllépik a kezelhetőségek határát. Következésképpen a társaság működése nem biztosítható, a retrofit finanszírozására kötött hosszú távú hitelszerződés felmondásra, az állami garancia beváltásra kerülhet.
Szóval nem tudom azt mondani, hogy minden rendben van a Vért-nél.

- Mely külső hatások érik a Vért-et 2003-ban?

- Az MVM Rt. áramátvételi szándékait, a légszennyezési bírság emelkedését, továbbá a tatabányai vertikum bezárásával összefüggő kötelezettségeket emelném ki.
Figyelemmel a piacnyitásra, az MVM Rt. jelezte, hogy nem kívánja az eddig megszokott mértékben kiterhelni kondenzációs erőműveinket. Az Oroszlányi Erőmű 1250 GWh-ás termelési lehetőségével szemben 831, a Bánhidai Erőmű 530 GWh-ás termelési lehetőségével szemben pedig 437 GWh villamos energia átvételével számolhatunk, hatósági áron. Ezen túlmenően a nagykereskedő esetleg versenyáron lát lehetőséget további vásárlásra, így nem kizárt, hogy a 2002. évi bázishoz képest 4,875 Mrd Ft árbevétel kieséssel kell számolni ez évi üzleti tervünkben. 2004-ben pedig már csak az Oroszlányi Erőmű áramtermelésével számolhatunk, lényegesen csökkenő, 5600 órás kiterhelés és a kormányhatározatban rögzített 14,37 Ft/kWh-ás átvételi ár mellett.

Gazdálkodásunkat meghatározza, hogy - a környezetvédelmi moratórium lejáratával összefüggésben - be kell zárni a Bánhidai Erőművet. Ugyanis a megnövekedett légszennyezési bírság miatt 2004-től nem tud versenyképes áron villamos energiát előállítani, ezért idén december 31-én leállítják. Az erőművet kiszolgáló Mányi Aknaüzem - a szénvagyon kimerülése miatt - pedig októberben fejezi be a termelést.
A mányi széntermelés leállítása mellett be kell szüntetni a TATASZÉN Kft. szénelő-készítési, szénértékesítési tevékenységét, a fűtőerőmű gázra történő átállását követően.
A bezárások mind humán, mind pedig műszaki kötelezettséget jelentenek, számszerűsítve: 3,071 Mrd Ft-ot tesznek ki 2003-ban.

- Bíznak egy váratlan, kedvező eseményben, szerencsében?

- Ismert az, hogy a bányászat ki van téve a természeti körülmények hatásainak, mely bizonyos fokú kockázat. Ilyen szempontból nem árt, ha az embernek szerencséje van. Amikor Tatabányán, a bányánál voltam vezérigazgató, kezelni kellett a nagyegyházi víz- és iszapbetöréseket. Az akkor 7 milliárdot érő bánya két alkalommal is a teljes elúszás határán volt. A jó isten segített, vagy mondhatjuk úgy, szerencsénk volt.
Helyzetünket, a lehetőségeket és a feladatokat azonban reálisan kell felmérni. Számításokat végeztünk, s ha az előbb részletezett hatásoktól mentesítjük a Vért gazdálkodását, a saját tőke 2001-2004. között lényegében nem változik, hitelállománya csak a retrofit finanszírozásával összefüggésben keletkezik, azaz működéséhez szükséges rövid lejáratú hitelállománya lényegében nem változik.
Medgyessy Péter miniszterelnök úr személyesen Tatabányán, de az oroszlányi bányászok között is elkötelezte magát, hogy megteremtik a retrofit feltételeit. Most a politikai szándékot kell áttranszformálni az adminisztráció szándékévá, azt az államapparátusban pénzre váltani.

- A munkavállalók hogyan fogadják a leépítés gondolatát?

- Az emberek tudják, hogy erre sor kerül, de többségük még nem nézett szembe ezzel a problémával. Most kerültünk olyan közelségbe, hogy tudjuk, mi, mikor fog bezárni. Ekkor tudunk egy olyan foglalkoztatási tervet kidolgozni, mely során összeállítjuk a szükséges létszám mennyiségét és összetételét. Ezt követően részletesebb, majd személyre szóló tájékoztatást adunk.
Törekedni fogunk a legfájdalommentesebb irányba; korengedményes nyugdíjazás, bányásznyugdíjazások, áttelepülési lehetőségek kihasználása…
A Vért foglalkoztatáspolitikai eszköztára azonban véges. Lesz egy olyan dolgozói réteg, melynek nem tudunk megoldást javasolni. Az eszközrendszer a munkaerőpiacon van.

F.E.
(Forrás: "forró drót" újság 9. évf. 2.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!