2010. május 7.

Az erőmű sorsa 1994 óta tele van kérdőjelekkel és bizonytalanságokkal. Ekkor történt meg a bánya-erőmű integráció és az elmúlt 16 évben már a sokadik új tulajdonosjelölt – többé (leginkább kevésbé) – becsületes privatizációs szerencselovag hirdette nekik az igét. Végül egyik privatizációból se lett semmi.

A tények a tények: az erőmű jelenleg is állami tulajdonban van, az MVM társaságcsoport része.
Tény, hogy az erőmű alacsony hatásfokú, elöregedett, bár sok pénzen megépített új kéntelenítővel rendelkezik. Tény, hogy még a közelmúltban így is voltak évek, amikor nyereségesen gazdálkodott. Az elmúlt években azonban a szabályzók útvesztőiben egy sor hátrány érte és éri a többi magyar erőművel szemben. Hátrány éri azokkal az ukrán és szerb erőművekkel szemben is, ahonnan napjainkban a kereskedők magas profittal „piszkos” áramot importálnak a magyar piacra. Az erőmű léte politikai, gazdasági, műszaki, környezetvédelmi, rendszerbiztonsági, foglalkoztatási és még ki tudja milyen kérdés volt. Az előbbi tételek közül egyes elemek, adott években el-eltérő súllyal szerepeltek. A távoli jövő nem kérdés, hiszen tudjuk, hogy napjainkban ilyen hatásfokú erőműnek hosszú távon nincs jövője.

A kérdés igazán az; meddig üzemelhet még az erőmű, milyen feltételek mellett és mikor történik a részleges bezárás, valamint az elbocsátandó munkavállalók kapnak-e útravalót, vagy jön a keserű halál?

Az erőművet jól ismerő szakember véleménye szerint, annak sorsát leíró matematikai egyenlet másfél méter hosszú és tele van ismeretlen tényezőkkel. (Szénfillér, CO₂ kvóta, energiaár alakulás, kiszámíthatatlan energiapolitika stb.) De az erőmű így is – koszosan és megtépázva is – értéket jelent. Energetikai telephely, sokmilliárdos érték. Lesz-e belőle főnixmadár? Egy bonyolult érdekekkel túlzsúfolt, liberalizált piacon a Vértesi Erőmű még így kopottan is útban van sok szereplőnek. A korrektség azt kívánná – mielőtt döntés születik a sorsáról – demokratikus körülmények között tekintsük át a magyar energetika helyzetét és mérlegeljünk józan fővel! Ami tény: az erőmű – a beszállítókat is figyelembe véve – sok ezer embernek ad munkát, fűti Oroszlány városát és napjainkban az országos figyelem középpontjában áll.

Mi szerepel a részvénytulajdonosok számára 2010. április 29-én kiküldött meghívóban?

„A közgyűlés napirendje:

1. Igazgatósági tag(ok) visszahívása, megválasztása
   
2. A vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos döntés meghozatala
   
3. A vezérigazgató munkaviszonyának létesítésével és javadalmazásával kapcsolatos döntés meghozatala
   
4. Felügyelő Bizottsági tag(ok) visszahívása, megválasztása
   
5. Az Alapszabály módosítása az Igazgatóságra, a vezérigazgatóra és a Felügyelő Bizottságra vonatkozó rendelkezések tekintetében
   
6. A Társaság tőkéjének rendezése a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 245. §-a alapján
   
7. A Társaság Igazgatóságának beszámolója a Társaság pénzügyi, vagyoni helyzetéről, döntés:

• a Társaság alaptőkéjének veszteség rendezése végett történő leszállításáról, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 245 § (2) bekezdése alapján;
  
• a Társasággal szemben csődeljárás kezdeményezéséről, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIL. törvény (Cstv.) alapján;
  
• a Társaság végelszámolásáról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) alapján.„
  

A fentiek közül a legkritikusabb a 7. pont, de mit mondott erre a Vértesi Erőmű igazgatósága?
„Az előzőekben bemutatott információk ismeretében jelenleg nem indokolható a Vértesi Erőmű Zrt. esetében csődeljárás, jogutód nélküli megszűntetés, felszámolás kezdeményezése.
A 2010. évre meghatározott üzletpolitikai célok 2010. I. negyedévében időarányosan teljesültek, jelen ismereteink szerint a következő 4-5 hónapban is a tervezettnek megfelelően alakul.”

A helyzetet komplikálja, hogy a Magyar Közlöny 2009/85-os számában megjelent a Kormány 1097/2009.(VI.23.) Korm. határozata a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjéről, melynek fő gondolata: A Kormány a nemzetgazdasági (foglalkoztatási, rendszerbiztonsági és környezetvédelmi) érdekekre való tekintettel a Vértesi Erőmű Zrt. további működtetését tartja szükségesnek.

A tavaly nyári kormányhatározat után még jó néhány közbenső kormányzati dokumentum született, a legfrissebb azonban a 2010. május 5-i kormányszóvivői nyilatkozat, mely szerint: „A Vértesi Erőmű finanszírozása megoldott, így továbbra is működni fog - jelentette be szerdán a kormányszóvivő. Szollár Domokos hozzátette: vannak ugyan jogi és működési kockázatok, ám az erőmű igazgatóságágának döntése alapján sem csődvédelmet, sem csődeljárást nem kezdeményeznek."

Nemcsak a kormányszóvivő nyilatkozott, hanem az országos napilapok címlapjai is a Vértesi Erőműről szóltak. A Népszava úgy tudja: „Igazgatóság nélkül maradt a Vértesi Erőmű Zrt.
Lemondott posztjáról tegnap az állami tulajdonban lévő Vértesi Érőmű (VÉRT) Zrt. öt tagja közül három. Így működésképtelenné a vált a társaság igazgatósága. Úgy tudjuk: az cégvezetők azért mondtak le önként pozíciójukról, mert nem kívánnak közreműködni a mintegy 1 300 dolgozót foglalkoztató erőmű, illetve a hozzátartozó bánya felszámolásában.”

A régi szocdem napilap nemcsak ezt mondta, hanem ezt is: „Ennek ellenére bizonyos politikai körökben azt emlegetik, hogy a bánya és az erőmű felszámolását a Fidesz egyes politikusai szorgalmazzák, a döntést és a vele járó politikai következményeket viszont a hatalomra jutó párt a jelenlegi kormányzat, a szocialisták nyakába szeretné varrni.”
A Népszava teljes cikke itt olvasható itt olvasható

A Népszabadság is részletesen ír, többek között erről is: „Ismereteink szerint a tulajdonos május 18-ra összehívja a Vértesi Erőmű közgyűlését, ahol vezetőváltást terjeszt elő, s a felszámolóbiztosi múlttal bíró Magyari József kap megbízást a cég vezetésére. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a felszámolás mellett döntenek majd. Magyari József megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. A vezetői poszt várományosa az egyik legnevesebb hazai felszámolóvállalkozó.”

A Népszabadság teljes cikke itt olvasható

De nemcsak a nyomtatott sajtó, hanem az internetes origó is részletes elemezést közöl. Idézve az MVM Zrt. kommunikációs igazgatóját: „Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs igazgatója az [origo] érdeklődésére azt mondta: a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében mindenképpen rendezni kell a Vértesi Erőmű tőkehelyzetét, a végelszámolás erre egy lehetőség. A végső döntés a közgyűlésen születhet meg, addig nem tudják megmondani, melyik megoldást választják. Tringer szerint az MVM a saját tulajdonosaival, vagyis végső soron a kormánnyal is egyeztet arról, hogy mi történjen az erőművel.”

Teljes origó cikk itt

Az erőmű jó adófizető, ami mostanság nem lebecsülendő. A valóság azonban az, hogy a gazdájának, az MVM-nek a mai nagykereskedelmi árak mellett, és a Vértesi Erőmű számára teremtett feltételrendszerben, veszteséget termel. Ehhez az is hozzájárul, hogy még éljük a gazdasági válság következtében kialakult helyzetet. Keresletcsökkenés miatt alacsonyabb lett az erőműből származó villamos energia ára. Nem kell nagy közgazdásznak lenni azonban ahhoz, hogy tudjuk; a növekvő gázárak és egy újból stabilizálódott gazdaság mellett a villamos energia ára el fogja érni a korábbi szintet. Hozzáértő gazdaságpolitikusok azt mondják, ha csak az elmúlt három évet vizsgálnánk a befizetett különféle adók (ÁFA, SZJA stb.) és a még korábbi nagykereskedelmi áramár melletti értékesítésekből származó bevételeket összevetve még csak nem is veszteséges. Ezt a mérleget azonban nem az MVM szintjén, hanem az államháztartás szintjén lehet megvonni. A kérdést sokan vitatták és 2010. május 18-án egy fordulóponthoz érkezünk. Tulajdonosának, az MVM-nek az elvárása alapján napirendre kerülhet a csődeljárás, a felszámolás, a végelszámolás is. A meghívó azonban még csak egy papír és hogy annak pontjai milyen tartalommal lesznek megtöltve, azt még senki sem tudja. Benne van a pakliban, hogy új vezérigazgató érkezik, aki szakmai jártasságát nem a villamosenergia-iparban szerezte. Mivel az iparág személyét nem ismeri, mindenki a Google-ből próbál tudakozódni. A „fekete forgatókönyv” szerint az erőmű előtt tőkecsökkentés, csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás áll és Józsinak és Lajosnak rövidesen megszűnik a munkahelye. És még az is lehet, hogy az új vezetés felmondja az érvényes kollektív szerződést. A csődeljárás, a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás nehéz helyzetbe hozná az erőmű munkavállalóit, mert esetleg jogos juttatásaikhoz csak nagy nehézségek árán és időben elhúzódóan juthatnának hozzá. Mások szerint az nem lehet, hogy egy végnapjait élő kormány megengedi magának azt, hogy még a neve alatt bezárják azt az erőművet, amelyről kormányhatározat is született. Ez kimondja, hogy ebben a kormányzati ciklusban meg kell vizsgálni a 2014-ig történő továbbélés lehetőségét és a későbbiekben kell döntést hozni.

Várhatóan a teher az MVM igaztósági tagjainak a vállát nyomja. Hogyan fognak szavazni május 17-én, milyen mandátumot adnak a meghatározó részvénycsomaggal bíró és az MVM-et képviselő kollegának? Mit mondjon a meghívó 7-es pontjában szereplő második és harmadik bekezdésre?

Az is lehet, hogy okos kompromisszum helyett a kérdés nem tárgyaló asztalnál fog eldőlni, hanem az erőt birtokló hatalomnál, miközben Józsi és Lajos az utcán fog tiltakozni. Nekik tudniuk kell, hogy nem lesznek egyedül, mert az iparág munkavállalói úgy gondolják, hogy az nem járja, hogy sok évtizedes becsületes munkával az emberek kisemmizve kerüljenek az utcára, főleg akkor, amikor az MVM soha nem látott, rekordméretű osztalékot fizet.

Az iparági szolidaritási sztrájk nehéz döntés, de ott lóg a levegőben. Mert mindenki számára van egy határ, ahol tudni kell, hol az elég!

Józsi és Lajos feszülten figyelik, mi fog történni 2010. május 17-én és 18-án?

Utóirat:

Személy szerint bízom abban, hogy a Vértesi Erőmű jelenével és jövőjével kapcsolatosan az új vezetés – a helyzetnek kijáró körültekintéssel és gondossággal – egyeztetéses úton fogja megoldani a problémákat.

GR

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!