2008. szeptember 3.

Kedves Jóska!
Tudjuk, hogy nem ment mindig minden felhőtlenül, de ettől lesz az összefogás, vagyis most már egy szakszervezeti vagyontárgy értékesebb.
Nagyon sajnálom, hogy én nem lehettem ennek az értékteremtő nemes cselekedetnek a résztvevője. De arra büszke vagyok, hogy én is hittem a megépülésében, mert amikor szavazni és döntenünk kellett, kiálltam az ügy mellett. Az élet visszaigazolta, hogy jól ismertem a társaimat, akikre most különösen büszke vagyok. Gratulálok továbbá a Dedics Lacinak, hogy volt ereje és kitartása összefogni és véghezvinni, no és a családjának, akik nélkülözni voltak kénytelenek Őt.
Kívánom, hogy használjátok egészséggel nagyon sokáig. Én meg megőrzöm a képeket életem végéig. Jóska legyél szíves és tolmácsold a tagság felé a jó kívánságaimat és kívánom még, hogy tartson meg az élet benneteket sokáig ilyen nagy összefogás és egyetértés tudatban.

Remélem, hogy a vezetőség is elismeréssel van felétek.
Amit érzek, azt csak a költő szavait idézve tudom leírni:
" aranyos vitézek!” …. drága leventék ….. "Hej! ha én is, én is köztetek” …. lehetnék
Még egyszer, nagyon jó egészséget és boldogságot kívánok Neked és a DUVISZ minden tagjának.

Nagyon sokat gondolok rátok és soha nem felejtelek el benneteket.

Szeretettel:
Némethné Julika

Dad, 2008. aug. 18.

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!