Szerintünk az elmúlt évek privatizációs sikertelenségének okai ma is helytállóak. A Vért továbbra sem rendelkezik hosszú távú energiaátvételi szerződéssel és költségfinanszírozó árral, s ebből az következik, hogy (a jelenlegi működési elképzelések mellett) nyeresége sem keletkezhet. További pénzügyi nehézséget okoz, hogy gőzerővel folynak a retrofit beruházás munkái, melynek kivitelezési költsége óriási tőke igényt jelent. (Kb. 20 milliárd forint, 2/3 hitelből, 1/3 rész önerőből.) A cég fizetőképtelensége - figyelembe véve a rövidlejáratú hiteleket és a bezárások során jelentkező többletköltségeket - előreláthatóan szeptember végéig kialakulhat, ennek elkerülése érdekében egy gyors hitelre lesz szükségünk.
A privatizáció híre mindig aggodalommal tölti el a munkavállalót. Tapasztalatból tudjuk, hogy a profit megszerzésének érdekében vívott csaták vesztese minden esetben a munkavállaló. Tovább súlyosbítja a helyzetünket, hogy az energiapiac liberalizációja is ebben az időszakban zajlik. Tudatában vagyunk annak is, hogy mindennek ára van (mint pl. rendszerváltás, kárpótlás, szerkezetátalakítás, bánya-erőmű integráció, hatékonyságjavítás, létszámleépítések, privatizáció, bezárások, piacnyitás, uniós csatlakozás stb.), csak azt tartjuk felháborítónak, hogy minden esetben a munkavállalók fizetik a számlát. Kissé szomorúnak tűnhetnek ezek a gondolatok? Talán, mert tényleg nincs okunk az optimizmusra!
Tudomásunk szerint hat befektető is érdeklődött a Vért után, majd augusztus végére négyre apadt a számuk és jelen időszakban két konzorciummal folynak az egyeztetések. A szakszervezet ebben a helyzetben nem tehet mást, mint a korábban már többször is megfogalmazott munkavállalói elvárásokat és követeléseket újból felelevenítve megpróbálja kipuhatolni a befektetői szándékokat.
Arra is oda kell figyelnünk, hogy mi van abban az esetben, ha nem sikerül a privatizáció. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke és két helyettese (Major Gábor, Petke László) több pontban is segíti a munkánkat.
Feladataink közül kiemelném:
- a VDSZSZ ÖSP 2005-ig terjedő működtetéséhez szükséges források megteremtését,
- az állami működési garanciák megteremtését szolgáló tárgyalások lefolytatását,
- a maradó állomány helyzetének javítását célzó követelések elfogadtatását.
Rendszeresen visszatérő munkavállalói kérdés: A szakszervezet támogatja a privatizációt?
Egyszerűnek tűnik a kérdés, mégsem egyszerű a válasz.
Szerintünk
- amennyiben a kormány meghozza a szükséges döntéseket, melyek garantálják a Vért hosszú távú működését, nos, akkor értelmetlennek látszik a privatizáció,
- ha viszont az ÁPV Rt-nek sikerül a befektetőkkel a működési garanciák megteremtésében megegyezni, nos, akkor szinte lehetetlen a privatizáció megakadályozása.
Az egyik potenciálisnak tűnő befektetői társaság (Vértesi Energetikai Konzorcium) megbízójának, dr. Kapolyi László akadémikusnak a neve is megjelent a köztudatban.
Oroszlányon, a Bányász-, Villamosnap keretében tartott ünnepségen (szeptember 5.) az államtitkár kijelentette, hogy a befektető vállalta
- a Bánhidai Erőmű megújítását. Elképzelése szerint 270 MW kapacitást gáz- és gőzturbinás megoldás együttes kialakítása mellett további 50 MW teljesítményt biomassza felhasználásával kíván elérni (megjegyzés: a telephely hosszú távú hasznosítása, munkavállalói érdek),
- a Tatabányai Fűtőerőmű fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását (megvizsgálva a befektetéshez szükséges források megteremtésének módját),
- Oroszlány vonatkozásában, ígéretet tett a retrofit befejezésére és előtétturbinák beszerelésével a jelenlegi kapacitás 320 MW-ra történő növelésére,
- Mány teljes körű letermelését és a Márkushegyi Aknaüzem élettartamának meghosszabbítás melletti működtetését,
- továbbá 4 Mrd Ft alaptőke emelés végrehajtását (2004. január).
Sajnos a társaság egészét érintő üzleti elképzelést (pl. lesz-e bankgarancia az ígéretből, miből lesz a versenyár, van-e áramátvételre vonatkozó szerződés, mit takar a keresztfinanszírozás, hogyan lehet elkerülni a csoportos létszámleépítést, mit jelent az, hogy a befektető az ÁKSZ-t csak 5 évre vállalja, mi az elképzelése a többi humán megállapodás vonatkozásában?) nem tudjuk. Csak okoskodni lehetne a feltett kérdések kapcsán, annak meg nem sok értelmét látjuk! Szerintünk, ha egy ésszerű üzleti elképzelés rajzolódik ki, akkor azt meg kell ismernünk és csak ebben az esetben lehet tudomásul venni vagy elvetni a privatizációt.
Az ellenérdekű felek tárgyalókészségében bízva folytatjuk az egyeztetéseket. Viszont - a döntéshozók figyelmének „ébrentartása” érdekében - felkérjük a munkavállalóinkat, hogy számítsanak az esetleges egységes fellépés szükségességére.
Célunk: egy gazdaságosan működtethető erőmű fenntartásával a foglalkoztatás biztosítása, és így több ezer család megélhetési forrásának a fenntartása.
Téglás József
DUVISZ elnök
Sajtóhír nyomán: A kormány még júniusban döntött a Vértesi Erőmű privatizációjáról. Ezután a vevőjelöltekkel megkezdődtek a tárgyalások. A nyertes a Vértes Energia Konzorcium lett. (2003. szeptember 12.) A konzorcium tagjai magyar tulajdonban lévő cégek és belföldi magánszemélyek. A Vért-tulajdonból 69%-ot vásároltak meg.