2008. augusztus 5.

Reménykedve tekintgetünk ki az ablakon, hallgatjuk az előrejelzéseket, várva a csendesen hulló nagy hópelyheket. A tiszta fehérség még inkább eszünkbe juttatja a szeretet elsőbbségét, mikor a családok együtt örülnek az ünnepi asztalnál, arcukat megvilágítja a gyertya fénye és érzik, lélekben is összetartoznak.

Az ünnep alkalmából kerestük meg a háromgyermekes Gázser családot és kérdeztük, ők hogyan töltik az ünnepeket?

Gázser Attila 1991 óta dolgozik az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Távközlési Osztályán mint "urh-s”, az utóbbi öt évben leginkább az átvitel területén rugalmas munkarendben, készenléttel, mivel ezerkettőszáz rádiós berendezést másodmagával lát el.

- Győrújbaráton otthon leszünk idén, valószínűleg. Három éve járunk síelni, voltunk már Ausztriában, Szlovákiában, a lengyeleknél. Utóbbi volt a család számára a legemlékezetesebb, nagyon vendégszerető, gyermekbarát környezetben tölthettük azt a pár napot. Általában inkább december elején utazunk - a gyerekeket elengedik a iskolából, mert kitűnő tanulók -, most pedig már csak a két ünnep között lenne időpont, ami számunkra nem alkalmas. Talán majd jövő márciusban sikerül elutaznunk.

- Az egész család szokott síelni?
- Engem kivéve. Ez sem azért alakult így, mert nem szeretem ezt a téli sportot, de a térdemmel voltak gondjaim pár éve - évekig fociztam. Ennek ellenére nem unatkoztam soha, mert én vagyok, aki a fényképekért és a videofelvételekért felelős, másrészt a kisebbik fiam, Gergő, tavaly, háromévesen próbálta fel először a sílécet, addig én vigyáztam rá.

- A nagyobb gyerekek is szeretnek sportolni?
- Szerencsére igen. Kitti lányom 12 éves és kosarazik a győri egyesületben, a serdülőknél, fiam, Márk 11 éves és hét éve dzsúdózik. Második helyezett lett a nemrégiben rendezett Magyar Bajnokságon. Az eddig "begyűjtött” aranyérmek az öccsét is arra sarkallták, hogy hódoljon ennek a sportnak és esetleg ő is sikeres legyen ezen a téren. Emellett a zene világa sem idegen számukra, ebben sokat segít az, hogy feleségem, Anna zenetanárnő. A lányom fuvolázik, Márk pedig zongorázik.

- Hogyan készül egy nagy család az ünnepekre?
- A miénk nagy családnak számít? A karácsony estét szűk családi körben töltjük. Az előkészületeket mindig trükkösen intézzük. A két nagyobb gyerek természetesen már kicsit reálisabban tekinti a dolgot, de a kicsinek még hatalmas meglepetést jelent, mikor megpillantja a csillogó díszekbe öltözött karácsonyfát. Még ebéd idején több baráti családdal ebédelünk együtt egy "semleges” helyen és egyenként a sorra kerülők közül a beavatottak "elmennek sétálni” egy kis időre. Nálunk ez a munkamegosztásos módszer nagyon bevált. A bátyám erdész, így a fa kiválasztásánál sokat segít. Olyan fajtát választunk, aminek leginkább megmaradnak a levelei, abból is a két méteres dukál.

- Kinek milyen kívánságai vannak ajándék tekintetében?
- A fiúk már szeptember végén kezdik nézegetni együtt a lego-katalógusokat. A szőnyegen hasalva egymás szavába vágva tanulmányozzák a legjobb újdonságokat. Márk leírja, mit szeretne, Gergő lerajzolja és egy-két betűvel egészíti ki az ajándékkérő levelet. Már hatalmas készletek halmozódtak fel az építőjátékból, ennek ellenére, vagy éppen ezért ez a kedvenc. Kitti már az ékszereket részesíti előnyben, illetve nagy sláger még a telefon, jelenleg. Mindenki kap és természetesen ad, vagy készít meglepetést a másiknak. Remélhetőleg ismét szépen és csendesen telnek majd el az ünnepek.


Csalogány István területgazdaként dolgozik az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél. Győrtől nem messze, Öttevényben lakik családjával. Felesége, Erika már egy hónappal karácsony előtt érdeklődik az "igényekről”, megkéri a gyerekeket, írják le, mit szeretnének.

- Balázs és Zsolt már nagyobbak, sejtették, hogy nem úgy történik minden, mint a mesében. Krisztina a legkisebb, a leglelkesebb természetesen. Előre megkérdezzük mit szeretnének, de az ötletek akár naponta változhatnak. A műszaki dolgok kerülnek előtérbe a fiúknál és a mostani favorit a mobiltelefon, aminek nem igazán örülök, de ez leginkább az osztálytársak hatására alakult ki. A lányom nagyon utánozza idősebb testvéreit, szeretne hasonlítani, de azért azt kijelentette, hogy egy babát mindenképpen szeretne. Egyébként kialakult az a szokás, hogy a család közösen kap egy olyan ajándékot, aminek mindenki egyformán örül. Ez idén egy csocsóasztal lesz, közös megegyezéssel.

- Ki választja ki a fenyőt?
- A lényeg, hogy a karácsonyfa mindig az égig, azaz a mennyezetig érjen és addig meghagyjuk, amíg lehet, esetleg még kevesebbet is fűtünk abban a helységben. Igaz, akkorra már egy kicsit szegényesebb díszítésű, mivel leginkább a szaloncukrok kezdenek eltünedezni az ágairól.

- Meglátogatják a nagyszülőket is?
- Feleségem szülei szintén Öttevényben laknak, de a távolabb, Győrszentivánon lakó szüleim is várnak minket karácsony második napján. Az ajándékozás ott is kölcsönös, természetesen. Emellett a gyerekeknek az iskolában és óvodában is külön ünnepséget tartanak, ahova elmegyünk mi is. Krisztina idén kezdte az ovit, nagy meglepetés számára az ottani adventi-karácsonyi ünnepség, ahol a kicsik is szerepelnek, a szülők pedig az előre elkészített ajándékokat ajánlják fel megvételre, ezzel is segítve az intézmény életét. Idén Karsai Klára művésznővel énekelt az öttevényiek kórusa, ami nagy élmény volt mindenkinek.
Az egész család nagyon várja már a karácsonyt, ez alatt a pár nap alatt megpróbálunk teljesen kikapcsolódni és még inkább odafigyelni egymásra.

l.e.
(Forrás: "forró drót" újság 11. évf. 12.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!