A forinthitelből történő végtörlesztés mellett sokan nemcsak a törlesztőrészlet csökkentése miatt döntenek, hanem azért is, mert csökkenti a tőketartozást és az árfolyamkockázattól is megszabadít. Csakhogy cserébe jókora kamatkockázatot helyez az adós vállára, ami ismét a törlesztőrészlet emelkedésével fenyeget.
Drága felmérések helyett egy még drágább, de annál érdekesebb kísérletet jelent a bankszektornak a végtörlesztés. Saját bőrén tapasztalja minden hitelintézet, milyen körülmények között és milyen feltételek hatására hajlandóak az ügyfelek bankot váltani vagy éppen maradni. Az ár (vagyis a hitel törlesztőrészlete, teljes hiteldíj mutatója vagy éppen kamata) úgy tűnik, nem minden: a forinthitelből törlesztő devizahitelesek csaknem fele saját bankjánál maradt annak ellenére, hogy biztosan kijelenthető, nagy részük egy másik hitelintézetnél jobban járt volna. A bank (vagy a banki alkalmazott) ismerete, a belé vetett bizalom vagy éppen a puszta irracionalitás azonban nagyobb úrnak bizonyult. A bankok döntő része ráadásul nem részesíti jelentős anyagi előnyben saját ügyfeleit a végtörlesztési célú hitelfelvételnél. A leggyakoribb kedvezmény talán a közel 30 ezer forint költségű értékbecslés elengedése a saját ügyfelek számára. A cikk itt olvasható végig
| Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
