EVDSZ szakértő, a PADOSZ korábbi elnöke – Dr. Kiss Mihály

Szakmai pályájáról, a hazai érdekvédelem helyzetéről, az életben elengedhetetlen képzésekről és tovább lépésekről beszélgettünk. Az ma oly divatos "élethosszig tartó tanulás" korai hívének is nevezhetnénk, hisz soha nem tette és teszi le a könyvet, követi a változásokat, a hazai érdekvédelem, szociális párbeszéd építésének rendíthetetlen híve. Komoly ember, aki munkáját is komolyan veszi, mindig és mindenkor.

-Mikor kerültél kapcsolatba a hazai érdekvédelemmel? Különösképpen a PADOSZ-szal?

-A szakszervezettel már ipari tanuló koromban kapcsolatba kerültem, de a valódi szakszervezettel az atomerőműben kerültem kapcsolatba. 1985 őszén felajánlották, hogy részt vehetek egy öt hónapos szakszervezeti iskolán, ez döntő jelentőséggel bírt a további életemben. Ott már akkor rendszerváltási – legalábbis szakszervezeti értelemben – hangulat volt a jellemző. Ezt követően 1986-ban megválasztottak a Karbantartási Igazgatóság ÜSZB titkárának, ez volt az előszobája a későbbi PADOSZ-nak, mivel ebben a vezetőségben érlelődött ki a későbbi működési modell, itt történtek meg azok a – a tagságot is teljes körben bevonó – viták, beszélgetések, amelyek alapját képezték az1989-es választásoknak.

-Hogyan alakult a szakmai pályád?

-Eredeti szakmám épületgépész, amelyben közel húsz évet tevékenykedtem és minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy tekintélyt szereztem e szakmámban is. Az 1989-es szakszervezeti elkötelezésem azt is jelentette, hogy új szakmát kellett tanulni, ez elsősorban az érdekképviselet, de ehhez tárgyi tudásra is szükség volt, ezért először Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezési szakán, majd Pécsi Tudomány Egyetem jogi karán szereztem diplomát.

-Milyen érdekvédelmi szervezetekkel tartasz kapcsolatot?

-Elsősorban az EVDSZ és a LIGA tagszervezeteivel, továbbá a vegyész, egészségügy, vasas, stb. szervezetekkel is van időszakos kapcsolatom.

-Az oktatások lebonyolításában nagy részt vállalsz, mint előadó. Milyen időközönként kerül sor a képzésekre és kiknek?

-Két- három éve még évente legalább húsz-huszonöt oktatást is tartottam, de sajnos ebben az évben ez a szám mindössze öt volt. Ebben jelentős szerepet játszott a LIGA ez irányú forrásának jelentős csökkenése, de sajnos nem csak ez, hanem az érdeklődés hiánya is szerepet játszott a csökkenésben. Több, tervezett oktatás az érdeklődés hiánya miatt hiúsult meg.

-Rendkívüli munkát végzel az Ágazati Kollektív szerződés tanulmányozásával és összehasonlító elemzésekkel. Milyen feladataid vannak pontosan?

-Az elmúlt időszakban több átfogó elemzést is készítettem, az MVM cégcsoport KSZ-i, az ágazati KSZ-ek és nemzetközi kitekintések vonatkozásában is. Jelenleg két fontos feladatom van; az egyik az új Munka Törvénykönyvhöz, a másik az MVM cégcsoport szintjén létre hozandó Cégcsoport szintű KSZ előkészítése.

-Milyen a kapcsolatod az EVDSZ-szel, a kollégákkal?

-Szerencsémre a kollégáim nem hagytak magamra akkor amikor bajban voltam, bátorítottak és amikor már munkaképes lettem elláttak értelmes munkával, amiért örökké hálás leszek nekik. A kapcsolatom szinte napi jellegűnek tekinthető, mivel minden történésről van információm és a fontosabb esetekben a személyes részvételemre is számítanak.

-Hogyan telik egy napod?

-Tartalmasan, de semmiképpen nem olyan feszített tempóban, mint korábban. Jut időm a munka mellett olvasásra, pihenésre és nem utolsó sorban a két gyönyörű leány unokám pesztrálására is.

-A hazai szociális párbeszéd, a szakszervezetek eredményességén miként lehetne még javítani véleményed szerint?

-Azt szokták mondani, hogy minden bajban van valami jó is. Ez most a szakszervezeti mozgalomra is igaz. El kell gondolkodni az elmúlt húsz év történésein és le kell vonni a konzekvenciákat. Nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy osszam az észt, ezt a gondolkodást is közösen kell megtenni. Azt azonban látom, hogy új utakat kell keresni, az erőforrásokat koncentráltabban, hatékonyabban kell felhasználni, mert a szakszervezetek helyzete nehezebb lesz. Amennyiben nem sikerül az elmúlt húsz év megosztottságán, torzsalkodásán felül emelkedni, akkor a munkavállalók még nagyobb hányada fordíthat hátat a szakszervezeteknek.

-Miért nem szabad elhanyagolni az érdekegyeztetést?

-Az érdekegyeztetés a munkabéke záloga. El lehet azt lehetetleníteni, de annak súlyos ára lesz. A munkavállalók szempontjából még nagyobb kiszolgáltatottság, amely a munkáltatókra úgy hullhat vissza, hogy felborul a munkabéke és olyan „harci eseményekkel” kell szembe nézniük, amelyek kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak számukra.

-Van-e hobbid, mivel töltöd a szabadidődet?

-Hobbim az olvasás és a barkácsolás, de az utóbbi időben első helyre lépett előre az unokáimmal való felhőtlen játék.

• Kérjük jelentkezzen be!

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége