2011. november 3.

Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken. "Az időjárási szélsőségek megfigyelésével rengeteget megtudhatunk a globális felmelegedés hatásairól" - hangoztatta Jerry Meehl, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) vezető kutatója.

A világ vezető klímaszakembereiből álló testület jelentésének végleges verziója pár héten belül jelenik meg a kérdéskörről Ugandában tartott találkozót követően. Az AP amerikai hírügynökség által megszerzett nyers változat szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok már most súlyosbodtak az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás következtében.

A jelentés szerint a század végére akár egy évtizeden belül kétszer is előfordulhatnak olyan intenzív, egynapos pusztító zivatarok, amelyek jelenleg csak húszévenként következnek be. A felmelegedés hatására a hosszú száraz időszakok is egyre gyakoribbakká válhatnak - hangsúlyozta Meehl és a NASA vezető klímakutatójaként dolgozó Gavin Schmidt, a jelentés egy részének áttekintését követően.

A tanulmányok még nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a globális felmelegedés és a hosszan tartó szárazság között, de ennek lehetőségét alátámasztják a számítógépes modellek eredményei is, amelyek szerint a jelenlegi éghajlati folyamatok súlyosbítani fogják a mostani aszályokat.

Meehl szerint tudományosan bizonyítani egy természeti katasztrófa és a globális felmelegedés kapcsolatát egy rendkívül nehéz és időigényes feladat, amely több mint egy évbe is telhet, és rengeteg számítógépes munkát igényel. A szakértők szerint növekedni fog az intenzív monszunok száma. A melegebb levegő nagyobb mennyiségű vízpárát képes megtartani és több energiát ad az időjárási rendszereknek, befolyásolva ezzel a viharok dinamikáját, kialakulási helyét és hatását.

A jelentés szerint néhány szélsőséges időjárással küzdő régió esetében a társadalmi-gazdasági tényezők, nem pedig az üvegházhatású gázkibocsátás lesznek a jövőbeli veszteségek legfőbb okai. A szakértők "gyakorlatilag biztosra" ígérik, hogy a jövőben sokkal több lesz a szélsőségesen forró és kevesebb a hideg időszakok száma. A század közepére 5 Celsius fokkal, míg a végére 9 Celsius fokkal lehetnek melegebbek a hőhullámok.

A szakemberek szerint még a felmelegedésnél is nagyobb problémát jelent majd az a rengeteg ember - különösen a szegények - akik a fenyegetett régiókban élnek. A 18 oldalas összefoglaló szerint a katasztrófák kockázatát és költségeit csökkenthetik bizonyos enyhítő intézkedések: a megfelelő felkészültség, a fenntartható föld-, és vízgazdálkodás, a jobb közegészségügyi ellenőrzés és az építkezési fejlesztések.

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége