< />
Szerző: Ines Possemeyer
2010. november 12.

Ne legyen a világ sötét

Mit ér az optimizmus?

Szülők, tanárok és filozófusok; papok, politikusok és közgazdászok emberemlékezet óta hajtogatják, hogy a jövőbe vetett bizalom az élet hajtóereje. Nélküle nem kelnénk fel reggel, nem vágnánk neki az ismeretlennek, nem volna se fellendülés, se hit, se üdvözülés. Veszélyekkel és katasztrófákkal teli világunkban ez a bizalom kegyesen elfedi szemünk elől a valóságot, hogy megőrizzük életkedvünket, és szabadon álmodozzunk.

De vajon hogyan működik ez a leleményes öncsalás? Miből fakad a bizalom, és hol húzódnak korlátai?

Az általa felszabadított erők, bár hatalmasak, nem vizsgálhatóak laboratóriumi körülmények között; nem válnak nyilvánvalóvá az anyagi helyzettel, a családi állapottal vagy a küllemmel kapcsolatos felmérésekből, és nem tárhatók felszínre olyan kérdésekkel sem, amelyek a nemzeti labdarúgó válogatottba vetett hitünket, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmainkat firtatják. Sokkal inkább olyan általános kijelentésekben jutnak kifejezésre, mint például: „Többnyire bizonytalan helyzetekben is a legjobbra számítok.” Vagy ellenkezőleg: „Ha nálam valami elromolhat, akkor el is romlik.” Banálisan hangzik, de az efféle önmeghatározások meglepő, empirikus összefüggést mutatnak az egészségi állapottal, a boldogsággal, a teljesítménnyel és az élettartammal. A pszichológusok sokáig az emberi lélek árnyoldalainak szentelték figyelmüket: a búskomorságra, a neurózisokra, a félelemre és az agresszióra összpontosítottak. A kínzó zavarokat akarták megérteni és leküzdeni – az „egészséges optimizmus” így megmaradt feltáratlan népi bölcsességnek. Majd úgy 20 évvel ezelőtt mégis a tudomány látóterébe került; akkor kezdték keresni, mi lehet az oka annak, hogy egyes emberek a legnehezebb életkörülmények között is „immunisok” a depresszióval szemben.

Az elmúlt években a derűlátással foglalkozó kutatások száma jelentősen megnőtt, nem utolsó sorban azért, mert a téma a „pozitív pszichológia” elnevezésű, új kutatási terület érdeklődési körébe tartozik, amelynek alapjait Martin Seligman amerikai pszichológus fektette le 1998-ban. (Meg egy magyar: Csíkszentmihályi Mihály!)

A jónak nagyobb jelentőséget tulajdonítani – ez a derűlátás alapelve. Alapesetben ugyanis a negatívumok nagyobb súllyal esnek a latba: a katasztrófák, a bűncselekmények és más szerencsétlenségek sokkal erősebben lekötik a figyelmünket, mint a jó hírek; agyunk sokkal gyorsabban felismeri a veszélyt, mint a lehetőségeket, intenzívebben reagál a kellemetlenségre, mint a jóra. Végül is a félelem és az óvatosság jelenti számunkra az életbiztosítást. Állandó jelenlétük ugyanakkor megbénítaná tettvágyunkat. Mihez folyamodnak tehát sokan? Egyfajta „önbecsapás” megerősíti a pozitív energiáikat. A pszichológusok ezt a jelenséget „pozitív illúziónak”, „túlzó optimizmusnak”, „optimista tévkövetkeztetésnek” vagy „irreális optimizmusnak” nevezik. Százszorta bebizonyosodott már, hogy sok dolgot pozitívabban értékelünk, mint az valójában indokolt. És éppen ez az, ami visszahat az életünkre.

„Szívesen alkalmazunk kettős mércét – magyarázza Daniel Nettle boldogságkutató. A rózsaszín szemüveget elsősorban magunkkal kapcsolatban hasznosítjuk. Miközben a világ többi részéről tán azt mondjuk: nekik nem túl jó.”

Mert ami másutt történik, abba nincs beleszólásunk. Vagyis úgy véljük, hogy inkább mások lesznek azok, akik megbetegednek, elválnak, balesetet okoznak, avagy bűncselekmény áldozatává leszenek. Úgy hisszük, mi jobban kézben tartjuk életünket. S habár ez az érzés csalóka, rendkívül fontos ahhoz, hogy elégedettek lehessünk ebben a bizonytalan világban. Egy hosszú távú, 15 ezer brit állampolgár részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy cselekedeteink fölötti kontroll tudata boldogságunk húszszorta pontosabb mutatója a jövedelemnél.

És az optimisták – még ha rá is jönnek egy-egy illúziójukra – korántsem okulnak tévedéseikből. „Emberek milliói írnak listát nap, mint nap elvégzendő teendőikről – mondja Shelley Taylor pszichológus, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. – Újra és újra túl sok feladatot vállalnak, pedig estéről-estére fekete-fehéren látják, hogy túlvállalták magukat.” Az efféle makacs illúziók azonban rendszerint nem ártalmasak: „Aki nyolc célt tűz ki maga elé, annak több esélye van teljesíteni hetet, mint annak, aki eleve csak hetet ír fel.”

A javíthatatlan optimizmus, úgy tűnik, a nagyzási hóbort kontrollált formája: nélküle sok tervünkbe elve nem is vágnánk bele, kevésbé lennénk motiváltak és kreatívak. Ha kissé túlértékeljük magunkat, az segíti fejlődésünket. Minden erőnket mozgósítjuk, ezáltal felnövünk a magunk elé tűzött a célhoz.

A derűlátás erőt és szárnyakat ad, méghozzá sokféleképpen. A nyolcvanas évek végén Charles Carver és Michael Scheier amerikai pszichológusok leukémiás és szívműtétes betegek sorsát kísérték figyelemmel, éveken át, attól a naptól kezdve, hogy kórházba kerültek. Az optimista pácienseknél jóval kevesebb komplikáció lépett fel, mint a pesszimistáknál, az előbbiek hamarabb hagyták el a kórházat és tértek vissza megszokott életvitelükhöz. A gyógyulási folyamat ilyen különbségeire orvosi magyarázat nem volt: kezdetben az összes vizsgálati alany lelete egymáséhoz hasonló volt.

Az optimisták nem azért gondolkodnak pozitívabban, mert egészségesebbek. Amerikai pszichológusok ezt egyik tanulmányukban is bizonyítják. A kutatók 1946-ban háborús élményekkel kapcsolatos kérdéseket tettek fel a Harvard Egyetem végzős diákjainak, majd a kérdőívek alapos elemzésekor megvizsgálták a válaszok mögötti optimista vagy pesszimista feltevéseket. Utólag empirikusan ellenőrizték, vajon ezek alapján megjósolható volt-e a válaszadó férfiak későbbi egészségi állapota – amelyet folyamatosan ellenőriztek, egészen nyugdíjas korig. Meglepő eredmény született: eleinte az összes alany egyformán egészséges volt, de a 45-ik életévüktől kezdve az optimisták határozottan jobb állapotot mutattak.

A derűlátó emberek jobban viselik a sorsfordító eseményeket is. Erre azok a keletnémetek is jó példát szolgáltattak, akik 1989-ben bemenekültek a budapesti és a prágai NSZK nagykövetségre. Egy felmérés szerint ők átlagban nemcsak a képességeikben hittek jobban a Drezdában és Lipcsében maradt honfitársaiknál; közülük a legbizakodóbbak – többnyire fiatal férfiak – mindenkinél gyorsabban leltek új munkára és barátokra Nyugaton.

Lehet, hogy az optimisták testileg és szellemileg is jobban fel voltak vértezve, mint a kevésbé derűlátóak? Nem valószínű.

Forrás: geo.hu
  1 2  
Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Hozzászólások:
#1 Optimista Klub / Rózsaheg
2016-01-03 08:22:06
Akit érdekel a téma bővebben, kattintson a www.optimistaklub.hu weboldalunkra és szívja magába a friss és mindig pozitív fuvallatot. :)
vissza a lap tetejére
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...