Olyan képzettek, mint férfi társaik

A német nagyvállalatok igazgatóságában mindössze 3.7 százalék a nők aránya, a felügyelő bizottságokban is csak 15 százalék. A nők és kormány-képviselőik eddig türelmesen vártak: tíz éve már, hogy felkérték a nagy, a tőzsdén is bevezetett cégeket: vonjanak be fokozatosan több nőt a vezetésbe. Különös tekintettel arra, hogy alkalmazottaik jelentős része, adott esetben többsége nő – ám azok éppen a felső-vezetői posztokba nem kerülnek, jóllehet épp olyan képzettek és rátermettek, mint férfi-társaik.

A felhívásra a nagy cégek vagy nem reagáltak, vagy ígértek. A Volkswagen például azt, hogy 2020-ig viszi fel 11 százalékra az arányt a csúcspozíciókban, a BASF 18 százalékot helyezett kilátásba ugyanerre a határidőre. Az általában 15- 22 százalék között mozgó ígéretek azonban nem kötelezőek, sorsuk bizonytalan. Így Ursula von der Leyen, a szövetségi kormány kereszténydemokrata munkaügyi minisztere, (egyébként hétgyermekes orvos-közgazdász), most síkraszállt azért: szabjanak törvényben kötelező női kvótát, mert szép szóval, önkéntes alapon, láthatóan nem megy. Írják tehát elő a nagyvállatoknak, hogy 2018-ig el kell érniük a norvég mintát, a 30 százalékot. Ez annál is indokoltabb, teszik hozzá szakemberek, mert a most dolgozó női középnemzedék képzettebb, alkalmasabb a vezetésre, mint bármely korábbi generáció. Nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is kívánatos a változás, mert a női vezetők közismerten türelmesebbek, empatikusabbak, mint férfitársaik, személyi harcok, viszályok helyett a cég közös érdekeit szolgálva dolgoznak.

A konszernek ellenállnak

Nem meglepően a néppárti jellegét hangsúlyozó CDU/CSU koalíciós partnere, a gazdaság érdekeit előtérbe állító FDP, a törvény tervét erős túlzásnak tartja és nem kíván ilyen jogszabályt támogatni. Még akkor sem, ha az sokkal enyhébb előírásokat tartalmazna, mint a von der Leyen által javasoltak. Kristina Schröder, ugyancsak a CDU-hoz tartozó családügyi miniszter szerint ugyanis csak egyfajta rugalmas nő-kvótát kellene bevezetni. A jövő nyáron életbelépő törvénynek elő kellene írnia, hogy a nagyvállalatok hozzák évente nyilvánosságra a nemek arányát vezető testületeikben – egyúttal jelezve, milyen módosítást terveznek ebben az arányban a következő évben. (Természetesen a nők javára). Amennyiben e nyilvánosan vállalt kötelezettségüket megszegik, az ígérttől eltérő összetételű választott vezető testület mandátumát meg lehet támadni – s a cégnek 25.000 eurós bírságot is kell fizetnie.

Az ellenzéki szociáldemokraták szerint a milliárdos bevételű nagyvállalatoknak ez a bírság nevetséges. Az SPD szerint igenis törvényre van szükség, amely legalább 40 százalékban szabja meg a női vezetők arányát. Ami persze nem jelentené, hogy gyengébb képességű nők kerülnének vezető posztra csak azért, hogy teljesüljön az előírás, hangsúlyozzák. Abban mind a kormány - , mind az ellenzéki pártok egyetértenek, hogy éppen elég nő van, aki messzemenően megfelel az elvárásoknak.

• Kérjük jelentkezzen be!

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége