Nagy örömmel, vidám izgatottsággal gyülekeztek az atomerőműves nyugdíjasok május 10-én és 17-én délután két óra körül a Tájékoztató és Látogató Központ előtt. Az atomerőmű fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából ugyanis meghívást kaptak egy erőműlátogatással egybekötött találkozóra.
Május 10-re azok a nyugdíjasok voltak hivatalosak, akik 1978-79. körül vonultak nyugdíjba, de a május 17-i programon is azok voltak többségben, akik már jó ideje, közel tíz-húsz éve nyugdíjasok. Az atomerőmű nyugdíjasainak magas száma miatt a rendezvénysorozatot szeptemberben folytatják. Akkor még két nyugdíjas napot tartanak, ügyelve arra, hogy egyetlenegy nyugdíjas se maradjon ki a meghívottak sorából.
A program előkészítésében és lebonyolításában jelentős szerepet vállalt Majoros János, aki maga is nyugdíjas, a rendészeti osztályról ment nyugdíjba néhány éve, de a mai napig szoros kapcsolatban áll az atomerőművel, hisz az Atomerőmű újság szerkesztőbizottságának tagjaként az újság hasábjain havonta ad hírt az egykori munkatársaink mindennapjairól, arról, hogyan töltik nyugdíjas éveiket, és miként emlékeznek vissza régi munkahe-
lyükre, kollégáikra.
Miként Majoros János elmesélte, a találkozó gondolata a nyugdíjasokkal készített interjúk közben született meg.
- Jó volt hallgatni szavukat,
ahogy felidézték a munkás történéseket - emlékezett vissza a beszélgetésekre János. - Jó lenne összegyűlni, találkozni a régiekkel, és jó volna újra ellátogatni az atomerőműbe - fogalmazódott meg valamennyiükben a hasonló érzés. Ebben az idős korban azonban már nehezebben indul útnak az ember, és ehhez kellett az összefogás, a szervezés, a program.
A találkozó megvalósítását János kezdeményezte, amit a PA Zrt. vezérigazgatója, Kovács József úr is örömmel támogatott. Ezt követően kereste fel a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét, Buza Katalint, aki megbízta a Szociálpolitikai Osztályt a találkozó megszervezésével. Természetesen János mindvégig aktívan részese volt az eseményeknek.
Mindkét találkozó hasonló módon zajlott. A vendégeket az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központjánál a Szociálpolitikai Osztály munkatársa, Magyar Györgyné humánpolitikai előadó és Majoros János fogadta. Sokan érkeztek Paksról és környékéről, de volt, aki Budapestről, ill. Érdről jött a találkozóra. A nyugdíjasok gyülekezése az atomerőműben szerencsésen alakult, mert éppen akkor volt a műszakváltás, és így azokkal a régi kollégákkal is módjukban állt szót váltani, akik még aktívan dolgoznak. Volt is csodálkozás, amikor meglátták egymást: - Józsi bácsi, ezer éve nem láttam, hogy került ide? - Kati néni, de jó, hogy látom, hogy tetszik lenni? - hangzottak el a kérdések. Meghatóak voltak ezek a véletlen találkozások.
Az irodaépület földszinti tanácstermében Szabó Zsolt szociálpolitikai osztályvezető köszöntötte a megjelenteket. Május 10-én Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes, 17-én pedig Radnóti István biztonsági igazgató szólt az atomerőmű elmúlt időszakának történéseiről és a jelen eseményeiről, valamint ismertetést adtak az atomerőmű jövőképéről.
A tájékoztató befejeztével egy az atomerőművet és Paks nevezetességeit bemutató kisfilm vetítésére került sor. Ezután következett az autóbuszos üzemlátogatás, melyet igen nagy érdeklődéssel fogadtak az erőmű egykor itt dolgozó szakemberei, munkatársai. Néhol a meghatottság jeleit lehetett észre venni rajtuk - meséli János. - Akkor más volt itt ezen a helyen! Akkor ez nem így nézett ki! Vigyázzatok erre a szép erőműre! Büszkék vagyunk, hogy itt lehetünk és láthatjuk most az atomerőművet! Reméljük, hogy nem kell még húsz-harminc évet várni, hogy újra eljöhessünk! - hangzottak a lelkes felkiáltások a nyugdíjasoktól.
A programot vacsora és kötetlen beszélgetés zárta. Boldogan társalogtak egymással, és hiányolták néhány ismerősüket, akik nem tudtak eljönni. A távolmaradottak közül többen jelezték, hogy mozgásukban korlátozva vannak, és egészségi állapotuk nem engedi az utazást, de azért sokan érkeztek távolról is, és volt, aki bottal jött. A kötetlen beszélgetés ideje alatt látogatták meg a nyugdíjasokat az erőmű szakszervezetének vezetői, Kiss Mihály, illetve Weisz Mátyás. A PADOSZ-nak 160-nak nyugdíjasa van, kiket megtisztel figyelmével. A találkozó alkalmával valamenynyi nyugdíjasnak átadták a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének országos lapját, a "forró drót” c. újságot. A jó hangulatú találkozásnak nem is akart vége szakadni, elbeszélgettek volna éjszakába nyúlóan, de hát a közlekedés közbeszólt, a buszok nem várhattak. Mindannyian egy újabb találkozás reményében köszöntek el.
Az atomerőmű nyugdíjasai örömmel fogadták a rendezvényt, és köszönetüket fejezték ki a találkozó megrendezésével kapcsolatban. Elmondták, nagyon megtisztelő számukra az atomerőmű vezetésének kedves gesztusa, mellyel az utóbbi 5-6 évben méltó keretek között köszön el nyugdíjasaitól, és ennek a találkozónak is rendkívül örülnek. - Nagyon jóleső érzés volt újra látni az egykori munkahelyünket és találkozni azokkal, akikkel már vagy tíz-húsz éve nem láttuk egymást - mondogatták örömmel. - Köszönjük!
Lovásziné Anna
(Forrás: "forró drót" újság 12. évf. 6.sz.)