2008. augusztus 5.

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága támogatja a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását, és annak szükségességét, hogy a társaság állami tulajdonban maradjon.

Ezt azt követően foglalták írásba, miután a paksi atomerőműben tartott ülésen meghallgatták a vezérigazgató beszámolóját. Dr. Kocsis István elmondta: a vizsgálatok igazolták, minden biztonsági követelmény teljesíthető, műszakilag megoldható, gazdaságos az üzemidő húsz évvel történő megnövelése. A blokkok továbbüzemeltetése nem jelent felesleges kockázatot.

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága 2004. november 10-én kihelyezett ülést tartott a paksi atomerőműben. Az ülés az atomerőmű üzemidejének hosszabbításáról szóló tájékoztatót hallgatott meg és áttekintette a paksi atomerőmű 2004. év végére várható gazdálkodását és eredményeit. Az ülés szerves folyamata azoknak a rendszeres Országgyűlés Gazdasági Bizottsági üléseknek, melynek keretében már 2001-ben és 2003-ban is értékelték az atomerőmű üzemidejének hosszabbítása érdekében teendő feladatokat. A bizottság szerint a felkészülés során egyenlően fontos az ország olcsó és megbízható energiaellátása és az üzemelés biztonsága.
Ismeretes, hogy a hazai villamosenergia-ellátás 40%-át a paksi atomerőmű állítja elő a hazai és az import villamosenergia-áram árakkal szemben jelentős árelőnnyel. Az atomerőmű működése nagyban hozzájárul a háztartások olcsó villamosenergia-ellátásához, mivel közszolgáltató erőmű.
Az atomerőművet 30 év üzemidőre tervezték, az üzemeltetési engedély az egyes blokkoknál 2012-2017 között jár le. A kíméletes üzemvitel és a menet közben szerzett tapasztalatok felhasználása alapján várható volt - amelyet körültekintő és részletes vizsgálatok igazoltak -, hogy a tervezett 30 év üzemidőn túl további 20 éves üzemelésnek sem biztonsági, sem műszaki, sem gazdasági akadálya nincsen. A Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesülése (WENRA) megállapította, hogy a PA Rt. biztonsági színvonala eléri a fejlett ipari országokban üzemeltetett hasonló korú atomerőművekét. (A 2003. április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavar a tényleges üzemeléstől függetlenül, a szennyezett üzemanyag-kazetták tisztítása során következett be.)
A PA Rt. blokkjainak teljesítőképességét kisebb technológiai átalakításokkal a jelenlegi 470 MW-ról 500-510 MW-ra lehet növelni. Ezt követően kerül sor az üzemidő-hosszabbítást megvalósító fejlesztési programra, melynek során a berendezések szükséges műszaki állapota fenntartható, minden biztonsági funkció teljesül.

Az üzemidő-hosszabbítás alternatívája:

• Az atomerőmű kapacitásának pótlása sem energiatakarékossági programmal, sem megújuló erőforrással nem megoldható. Ha szélerőművekkel akarnánk pótolni az erőmű kapacitását több, mint 3000 Kulcs községi nagyságú szélerőművet kellene építeni. A hazai erdőállomány és faellátás mellett nem lehet biomasszára alapozni a hazai villamos energia ellátást.
• Az atomerőmű pótlására - függetlenül az energiaellátás import függőségének nem kívánatos növekedésétől - földgáz alapú erőműveket építenének közel 30%-os többlet CO2 kibocsátás jelentkezne, a Kyotói Egyezmény Magyarországon betarthatatlanná válna.
• A paksi atomerőmű hozzávetőleg fele áron termeli a villamos energiát, a többi erőművek átlagára. Ha ezen az áron kellene pótolni az atomerőmű termelését, a villamosenergia-termelés árszínvonala 25%-kal emelkedne. Ha megújuló energiával pótolnánk a Paks miatt kieső termelést, ez az összeg 38%-kal nőne.
• Ha a jelenlegi erőművi struktúrával kívánnánk kiváltani a paksi atomerőművet, közel 68%-kal nőne a kéndioxid, a szénmonoxid, a NOx szilárd légszennyező és a CO2 kibocsátás a villamosenergia-iparban.
• Az atomerőmű jelenlegi működése évi átlagos 5,6 M tonna CO2 emissziót takarít meg (a 2000 utáni években az erőművek évente átlagosan 12 M tonna CO2-t bocsátottak ki).

A Paksi Atomerőmű Rt. rendelkezik az MSZ EN ISO 14001:1997 követelményeknek megfelelő környezetközponti irányítási rendszerrel. Környezetvédelmi szempontból a 20 éves üzemelés problémamentesnek és nemzetközileg is megfelelőnek minősíthető.
A 20 éves üzemidő-hosszabbítás előzetes becslések alapján 171,9 Mrd Ft beruházást igényel, amely nem igényli külső forrás bevonását, nincs szükség tulajdonosi tőke vagy állami garanciavállalásra sem. A beruházás után az üzemidő végéig a tulajdonosnak 554,5 Mrd Ft osztalék kerülhet kifizetésre, ami a befektetett tőke 4,4-szerese. Az üzemidő-hosszabbítás megvalósításához szükséges fajlagos ráfordítások egyharmadát sem érik el egy új gázturbinás kombinált ciklusú erőmű létesítési költségének.
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága megerősíti 2001. május 24-i ülésén hozott állásfoglalását, mely szerint a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását támogatja és felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy lehetőség szerint a leggyorsabban hozzanak döntést a megbízható és biztonságos energiaellátás fenntartására és a térségi feladatok hosszú távú tervezése érdekében. A bizottság állást foglalt a kormány szándékának megfelelően a paksi atomerőmű állami tulajdonban tartásának szükségességéről.

A VDSZSZ az országos energiapolitika kapcsán foglalkozik a jövő kérdéseivel. Ezen belül mindig fontosnak tartotta Magyarországon az energiamixet, vagyis a több lábon állást az energiatermelésben. Az atomenergia jelentőségét folyamatosan támogatta. Örvendetes, hogy egyöntetű vélemény alakult ki az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában - pártok által támogatottan - az atomerőmű élettartamának meghosszabbításáról. A VDSZSZ jólesően veszi tudomásul, hogy lobbitevékenysége eredményes volt.

(Forrás: "forró drót" újság 10. évf. 11.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!