2008. augusztus 5.

Nemcsak országosan, hanem az iparágban is jellemző, hogy egyre magasabb a szakszervezeti tagság átlagéletkora.

A most felnövő korosztály szinte sehol nem találkozik a szakszervezet történetével, jelentőségével, a mai gazdasági, társadalmi szerepével. A fiatalokra nem jellemző, hogy éreznék a szakszervezetek szükségességét, nem ismerik annak működését. Ha nem változtatunk ezen a szemléleten, a fiatalokat elveszítjük, nem tudjuk őket megtartani a szakszervezetnek.

A fiatalokkal való foglalkozás a jövőben a VDSZSZ tagságának fontos feladata kell, hogy legyen. Szövetségi szinten, direkt módon nem lehet ezzel foglalkozni, de meg kell teremteni ennek a lehetőségét. Ez meg is lett fogalmazva a VDSZSZ V. Kongresszusán. Meg kell keresni a fiatalokat, és a személyiségükre alapozva olyan légkört kialakítani, ahol jól érzik magukat, információkat, új ismereteket szereznek, barátságot és ismeretséget kötnek. Ezzel is megteremtve annak a lehetőségét, hogy egyfajta szakszervezeti szemléletet is elsajátítsanak, megismerhessenek.
A VDSZSZ Alapszabályába bekerült az ifjúsági tagozat létrehozása. Fontos feladat felmérni a 35 év alatti fiatalok létszámát, szervezettségét. Nem kívánják viszont meghatározni azt, hogyan alakítják munkájukat, feladataikat, struktúrájukat. Találják ki ők maguk, milyen keretek között és formában, milyen szabályok között akarják működtetni szervezetüket. Természetesen azok végrehajtásában minden segítséget megkapnak a fiatalok.

Pakson megint elkezdődött valami. A VDSZSZ kongresszuson felszólalt egy fiatalember, aki teljesen azonosult a mondanivalójával és felrázta a hallgatóságot. Igen, mert magukról beszélt, az igazságérzete szólalt meg, aminek hangot is adott. A beszámolóját úgy írta, hogy abban társainak a gondolata is benne volt. Azoké a fiataloké, akikkel együtt dolgozik nap mint nap az Atomerőműben, ATOMIX-es és PARt-os dolgozóként egyaránt, és mint PADOSZ tagok próbálják a fiatalok érdekeit, igényeit megfogalmazni és továbbítani a vezetés felé. A kongresszusi anyagban megfogalmazott feladatok között már szerepelt a VDSZSZ Ifjúsági Tagozatának létrehozása, így a fiatalok már nyitott kapukat döngettek. Egymásra talált a feladat és az eszköz.

Apró Tibor az építészeten dolgozik festőként. PADOSZ bizalmiként nemcsak a fizikai dolgozókat képviseli, hanem mindazokat a fiatalokat, akik körülötte dolgoznak és bíznak benne. Ő egyike azoknak, akik jelenleg öszszefogják az alakulóban lévő kis csapatot. Fiatalok, akik elhatározták, hogy alulról építkezve működőképes szervezetet hoznak létre és megalakítják az ifjúsági tagozatot.
Márton Gáborné főbizalmi Apró Tibort faggatja:

- A PADOSZ vezetőségének ösztönzésére jöttek össze a fiatalok először, hogy aztán a saját kezükbe vegyék az ifjúsági tagozat létrehozását a szakszervezeten belül. Hogyan képzelitek a jövőt?

- Örömteli dolog ez, hogy megalakult a munkacsoport, mivel a jövőről szól. A szakszervezetnek nincs jövője a fiatalok nélkül. Érdekli őket, nyitottak rá. Van egy szlogenünk - „mindenki szervezzen be egy szakszervezeti tagot”. Jegyzőkönyvvel legitimáltuk magunkat a VDSZSZ felé 6 fővel. Ez kevésnek tűnhet, de én azt vallom, hogy legyen hat tenni akaró személy, és az hozzon magával 20-30 olyan aktív fiatalt, akik valóban dolgozni akarnak, mintsem legyenek itt harmincan és ebből csak kettő tesz valamit.

Elsődleges elképzelésünk beszervezni, beléptetni minél több fiatalt a szakszervezetbe és az ifjúsági tagozatba. Ennek sikeréhez azonban szükséges minél több ismeretet szerezni arról, hogy mi az, ami érdekli és foglalkoztatja őket. Milyen igényeik vannak mind a PADOSZ-szal, mind a munkahelyükkel kapcsolatban. Ennek érdekében kérdőívet készítettünk, melyben felsoroltuk azokat az igényeket ill. javaslatainkat, amelyek szükségesek lehetnek a fiatalok számára a munkahelyi beilleszkedéshez, a jövőjük kialakításához, a családtervezéshez, stb. Kértük őket arra is, hogy a felsorolást egészítsék ki saját gondolataikkal, még milyen ötleteik, javaslataik lennének, amelyek a fiatalok érdekeit szolgálják. Ezen szerepelt az adó, bér, egészségpénztár, továbbtanulás, atomerőmű élettartam-hosszabbítás, stb. Ebből lehet leszűrni, hogy mi az, ami érdekli mindannyiukat, mivel lehet felkelteni az érdeklődésüket. Ez alapján próbáljuk kialakítani az ÉN-képünket, az arculatunkat. Kampányolni fogunk a szakszervezetért az összefogás hangsúlyozásával. A kérdőíveket segítettek kiosztani a PADOSZ bizalmiak is, hiszen mindanynyian tudják ők is, hogy a fiatalításra egyre nagyobb szükség van.
Lassan kialakulnak a vonalak, amit a VDSZSZ-nél szeretnénk képviselni. Szeretnénk a jogkörünket, lehetőségeinket mi, saját magunk meghatározni. Ezt a PADOSZ KSZB elé vinni szavazásra. Természetesen mi is várjuk tőlük, hogy mondják meg mik a lehetőségeink, pontosan milyen jogosultságaink lehetnek. Melyek azok a feladatok, amit érdekvédőként vállalhatunk. Szeretnénk ellátogatni iskolákba tájékoztatni, megismertetni a fiatalokkal, hogy mi is az a szakszervezet, hogy ne teljesen ismeretlen, vagy régi ideológiában maradjanak. Szemléletváltásra van szükség. Mi a munka részét is felvállaljuk, de segítséget kérünk egy olyan fiatalok számára készült közérthető anyag elkészítésében, amire építhetjük az érdekvédelmet népszerűsítő akciónkat. Első körben a gimnáziumra, főiskolára, szakmunkásképzőre - ez van a környékünkön - gondoltunk. Ezeket a javaslatainkat és az ebben nyert tapasztalatainkat szeretnénk bevinni a VDSZSZ Ifjúsági Tagozatába. Szeretnénk, ha a csatlakozó szervezetek is felvállalnák ezt a gondolatot, és kimennének a saját területeikre felmérve lehetőségeiket.

- Mit gondoltok, a PA Rt.-nél milyen lehetőségetek van és melyik réteg az, amelynél esélyesek vagytok és visszhangra találtok?

- A környezettől függ, hogy menynyien fogunk részt venni ebben a munkában. Milyen emberek vannak körülöttünk? A rendszerváltás óta a „kötelező” szakszervezeti tagság megszűnt, nincsen semmi, ami most a fiatalokat érdekelné. Az a beidegződés ma Magyarországon, hogy „kaparj kurta, neked is jut”. Ez azonban az önös érdek érvényesülését jelenti. Mi pedig azt mondjuk, összefogás nélkül nem megy. Ennek fontosságát szeretnénk hangsúlyozni, ennek érdekében kell lépéseket tenni.
Saját oldalt szeretnénk az intraneten, VDSZSZ elérési lehetőséggel, hogy a többi megalakuló ifjúsági csoporttal is napi kapcsolatunk legyen. Jelenleg ez az információáramlás leghasznosabb eszköze. Újabb, és nagy dolog lesz ez a PADOSZ-nál.
Reméljük, példánkat a VDSZSZ többi tagszervezete is követi. Az új dolgok mindig doppingszerként hatnak, cselekvésre ösztönöznek, rengeteg hasznos új dolog kerülhet felszínre. Ez uniós szinten is példaértékű lehet. Ez a célunk!

- Miben vártok segítséget?

- A járni tanuló kisgyerek is sokszor megbotlik, rászorul a segítségre. Szeretnénk, ha figyelemmel kísérnék a munkánkat, és azokat a hibákat, amiket a „nagyok” már megtapasztaltak és átéltek, azokat mi ne kövessük el. Tehát ilyen jellegű segítséget is várunk, időnként korrigálják tevékenységünket, ha kell, tanácsokkal lássanak el.
Természetesen szükségünk van képzésekre, felkészítésre, hogy ezeket a feladatokat a célnak megfelelően tudjuk elvégezni. Ilyen lehetne az a lehetőség, hogy pl. bértárgyalásokon megfigyelőként részt vegyünk. Megtanulni, hogy melyek azok a taktikák, ötletek, amelyek hasznosíthatók lehetnek majd a jövőt illetően. De nyitottak vagyunk mindenre, ami a célhoz közelebb visz.
Minél szélesebb körben szeretnénk kampányunkat megvalósítani, és egyre többen lenni.

- Reméljük egyre több fiatallal vallhatjuk magunkénak, hogy

Együtt Erősebbek Vagyunk!

(Forrás: "forró drót" újság 10. évf. 5.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!