2008. augusztus 5.

2003 év őszén került megrendezésre az országos színtű „Védelem-2003” védelemigazgatási gyakorlat.

A Kormány által elrendelt gyakorlat érintette az országos hatáskörű szerveket, a minisztériumokat és néhány, a minisztériumok felügyelete alá tartozó, de nem a tulajdonukban lévő és nem közvetlen irányításuk alá tartozó nagyobb vállalatot, társaságot, így a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot.

A gyakorlatban résztvevőknek együtt kellett működniük a megyei és országos szervekkel, de elsősorban saját hatáskörben meghatározott feladatokat hajtottak végre. A korábbiaktól eltérően a lebonyolítás hosszabb időtartamú volt, kb. két hónapon keresztül tartott, melynek befejezését követően értékelésre került sor. Az érintett szervezetek által megtett értékeléseket országos szinten átvizsgálták, összegezték.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. december 17-én tartotta a gyakorlat tapasztalatainak ismertetését, mely rendezvényen a Paksi Atomerőmű részére Emléklapot adtak át a gyakorlat végrehajtása során nyújtott kimagasló tevékenységéért. Az emléklapot a PA Rt. részéről Radnóti István biztonsági igazgató vette át.
Szintén december 17-én tartotta tapasztalatokat összefoglaló és értékelő ülését a Tolna Megyei Védelmi Bizottság, melynek keretében dicsérettel szóltak a paksi atomerőmű védelmi felkészültségéről és jutalomban részesítették három szakmai vezetőjét. Az elismeréseket Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke adta át. A „Védelem-2003” védelmi igazgatási gyakorlat során tanúsított magas szintű munkája elismeréséül Volent Gábor ipari biztonsági főosztályvezető a belügyminiszter által, Bana János balesetelhárítás vezető a TM Védelmi Bizottság elnöke által adományozott emlékéremben, az április 10-i üzemzavari eseményekkel kapcsolatos lakossági tájékoztató munkájáért Kováts Balázs főosztályvezető a TM Védelmi Bizottság elnöke által adományozott emlékérem kitüntetésben részesült.
A Paksi Atomerőmű részéről a „Védelem-2003” gyakorlatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felé kapcsolattartási pontként az Ipari Biztonsági Főosztály lett kijelölve, azon belül a Balesetelhárítás koordinálta a lebonyolítást. A gyakorlat mindenkinek saját munkája melletti plusz feladatot jelentett. Még ha nem olyan napi gyakorisággal is, mint az IBIFO és BEH esetében, de szükség volt más szervezetek közreműködésére is, így az elismerések az atomerőmű teljes egészére szólnak.
Az Paksi Atomerőmű Rt. balesetelhárítási vezetőjét, Bana Jánost az atomerőmű „Védelem-2003” gyakorlattal kapcsolatos feladatairól kérdezem.
- Hogyan kapcsolódott az erőmű a gyakorlathoz?
- A „Védelem-2003” egy olyan védelemigazgatási gyakorlat volt, mely az egész országra kiterjedő válsághelyzet-kezelést jelentett. A válsághelyzet időszakában a Kormány különböző intézkedéseket hoz, melyeknek egyike, hogy a kiemelten fontos gazdasági létesítményeket a gazdaságmozgósítás állapotába hozzák. Ez alatt az értendő, hogy bizonyos területeken anyagi és technikai szolgáltatásokra kötelezik a gazdálkodó szervezeteket, illetve megerősítik védelmüket ebben az időszakban.
- Itt most mi jelentette a válsághelyzetet?
- A feltételezés az volt, hogy egy NATO-val összefüggő háborús helyzet miatt Magyarországon a NATO támogatását kellett végrehajtani. Bár mi nem voltunk háborús viszonyban, de az itt lévő NATO erőknek adott nemzeti támogatás miatt megnőtt hazánk veszélyeztetettsége. Ebből kifolyólag tételeztünk fel különböző eseményeket, mely során az atomerőmű elsötétítésének felté-
teleit meg kellett teremteni, őrzésvédelmét meg kellett erősíteni, és fel kellett készülni arra, hogy ha a 6-os úton valamilyen vegyi baleset következik be egy NATO szállítmányból, akkor miként biztosítjuk a folyamatos ütemet. Emellett vizsgáltuk az üzemviteli személyzet folyamatos területentartásának a lehetőségeit is.
- Az atomerőmű kivel állt közvetlen kapcsolatban?
- Mi a Gazdasági és Közlekedési és Minisztériummal és a Tolna Megyei Védelmi Bizottsággal tartottunk kapcsolatot. A GKM felé jelentéseket küldtünk, a TM VB felől információkat kaptunk a gyakorlattal kapcsolatban.
- Az erőműn belül mekkora személyi mozgósításra került sor?
- Ez egy szűk törzsvezetési gyakorlat volt. A Ba-lesetelhárítási Szervezet vezetési csoportjának egy része lett csupán bevonva a tevékenységbe. Itt most a hangsúly azon volt, hogy minden olyan intézkedésre, amit kívülről kapunk, azonnal tudjunk reagálni, és a jelentéseket tovább tudjuk adni.
- Ezek szerint az atomerőmű dolgozói ebből semmit sem érzékeltek?
- Csak azok az emberek tudtak róla, akiknek tényleges feladata volt.
- Milyen szervezeti egységeknek kellett közreműködni?
- A gyakorlat során bevonásra került több részszervezet, így a rendészet, a sugárvédelem, a hírközlés, az üzemvitel részéről az ügyeletes mérnök, mint az első személy, aki értesítést, ill. feladatot kaphat egy ilyen helyzetben.

Lovászi Zoltánné
(Forrás: "forró drót" újság 10. évf. 1.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!