2008. augusztus 5.

Az atomerőművi kis- és közepes aktivitású és nagy aktivitású hulladékok, kiégett fűtőelemek tárolása Pakson történik. Ezen kívül radioaktív hulladékok képződnek még kutatóintézetekben, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági intézményekben és laboratóriumokban.

A nukleáris technológia alkalmazásának egyik kihívása a radioaktív hulladékok kérdése, amely magába foglalja a hulladékok mennyiségének minimális szinten tartását, kezelését és feldolgozását, valamint biztonságos, végleges elhelyezését. Magyarországon ezzel a kérdéssel a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) foglalkozik, melynek ügyvezető igazgatója, dr. Hegyháti József - eleget téve a Magyar Tudo-mányos,- Üzemi,- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete meghívásának - tájékoztatást adott a nukleáris szakújságíróknak tevékenységükről.
Elmondta, a nem atomerőművi kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére létrehozott tároló, teljes, hivatalos nevén Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) 1976 végén került átadásra Püspökszilágyon. A betonmedencés, illetve cső-kutas tároló befogadóképessége 3540 köbméter volt, melyet 5030-ra, majd 5040-re bővítettek. A tároló megtelt, de a hulladék tömöríthető. A térfogatcsökkentést egy újonnan beszerzett, 200 literes hordón belül tömörítő hidraulikus présberendezés végzi, s mindezek eredményeként még több évtizedig fogadhat Püs-pökszilágy intézményi, főleg kórházi hulladékot.
A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) üzembe helyezését az Országos Atomenergia Hivatal 1997-ben engedélyezte, és még abban az évben 450 kazettával megkezdődött a feltöltés. 1999-ben az eredeti három modul mellé még négy modult építettek, majd a száraz tároló 2002 évben további négy modullal bővült. A rendelkezések szerint három évre elegendő üres tározónak mindig kell lennie, és már folynak a KKÁT 12-16. kamráinak építési, szerelési munkái.
Az átmeneti tároló teljes kapacitása elegendő az atomerőmű egész élettartama alatt keletkezett kazetták biztonságos tárolására 50 évig, ugyanakkor eközben végleges tárolási megoldást kell találni.
Bátaapátiban - parlamenti megerősítéssel - tovább folynak a fúrások, jelenleg 990 méternél tartanak. A felszíni kutatási eredmények alapján 2004-ben az Akadémia a területet alkalmasnak találta. A felszín alatti kutatások tovább folynak a munkálatokkal párhuzamosan, mindkét lejtaknában. A négy darab tárolótér az összes atomerőművi hulladék befogadására alkalmas lesz, kivéve a nagy aktivitású és a hosszú élettartamú közepes aktivitású hulladékokat. Utóbbiak megoldására 2003-ban újra indult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó program és folynak a kutatások Bodán, a Mecsek nyugati részén.
A bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló kapacitása 3000 hordó lesz, az üzembe helyezés időpontja 2009.
A beruházási munkák között kiemelendő az első ütemben létrehozandó technológiai épület, ezt követi a fogadóépület, valamint a nagy érdeklődésre való tekintettel a látogató központ építése. A sajtótájékoztatónak is minősíthető rendezvény végén a kht. ügyvezető igazgatója látogatásra hívta meg Bátaapátiba az újságírókat.

Takács István Antal

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!