Sikeres gazdasági évet zárt 2006-ban a Paksi Atomerőmű Zrt. A tervek, illetve az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy ezt a sikert 2007-ben felül is múlja a vállalat. "A legfontosabb tény - hangsúlyozta Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója -, hogy 2006-ban 13.460,9 GWh volt a vállalat termelési eredménye, 0,7 százalékkal több, mint a tervezett.” Továbbra is az atomerőmű termeli a legolcsóbb villamos energiát Magyarországon, az 1 kWh-ra jutó árbevétel 2006-ban 8,69 forint volt.
Az elmúlt évben a vállalat adózás előtti eredménye igen jelentősen, 7,7 százalékkal növekedett a tervezetthez képest - így 2,8 milliárd forintot tett ki -, amely a 4. blokki teljesítménynövelésnek, valamint a társaság gazdasági hatékonyságnövelési programjának köszönhető.
A 2006. év egyik legjelentősebb feladata a sérült fűtőelemek eltávolítása volt. A feladat sikeres végrehajtása bizonyította, hogy a munka jól előkészített, a személyzet pedig felkészült volt, és érvényesült a biztonság mindenek feletti prioritása. "2006 folyamán az igazgatóság is kiemelt figyelmet fordított a sérült fűtőelem eltávolítási munkálataira - emlékeztetett dr. Molnár Károly, a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, aki a helyszínen rendszeresen tájékozódott a munkálatokról.
Az igazgatóság testülete tavaly tizenkétszer ülésezett, és 102 határozatot hozott többek között a részvénytársaság gazdálkodásával, a beruházásokkal és a biztonságnövelő intézkedésekkel kapcsolatban.
A Paksi Atomerőmű Zrt. fölkészült a teljes árampiaci nyitásra. Ma a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 11,3-15,1 Ft/kWh között mozog. Az atomerőműben termelt villamos energia ára ennél jóval olcsóbb, így a Paksi Atomerőmű Zrt. ma hazánkban a közüzemi energiaellátás meghatározó, legolcsóbban termelő egysége.
A Paksi Atomerőmű Zrt. részesedése a hazai villamosenergia-termelésből 37,6 százalék. Az erőmű versenyképessége hosszú távon fenntartható, többek között a teljesítménynövelés folytatásával, az üzemidő-hosszabbítással, költséghatékonysággal és az MVM Csoporton belüli szinergiák kihasználásával.
Az üzemidő-hosszabbítás folyamata során megtörtént a kétlépcsős környezetvédelmi engedélyezési folyamat. A magát érintettnek bejelentő országokban: Romániában, Ausztriában, Horvátországban közmeghallgatások, illetve konzultációk zajlottak az elmúlt évben.
A következőkben várható a kétlépcsős nukleáris biztonsági engedélyezési folyamat (üzemidő-hosszabbítási program - 2008, üzemeltetési engedély - 2012), illetve ezt követően a termelési működési engedély megszerzése.
"Mindez a biztonság magas színvonalának fejlesztésével és az atomerőmű társadalmi elfogadottságának növelésével összhangban történik - mondotta Kovács József vezérigazgató. - Az évente végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma töretlen, ma a magyar népesség 76 százaléka egyetért azzal: Magyarországon működjön atomerőmű.”