Január 20-án este 6 órakor zsúfolásig megtelt a paksi Városi Művelődési Központ nagy klubhelyisége. Sok régen látott ismerős, nyugdíjba vonult szakember és aktívan dolgozó munkatárs, érdeklődő gyűlt össze abból az alkalomból, hogy részese lehessen
Szabó Benjamin könyvbemutatójának.
Az Atomkorkép címet, Mielőtt meghasadt az atommag - Paks alcímet viselő könyvben Szabó Benjamin az atomerőmű egykori kormánybiztosa, első igazgatója az atomerőmű építésének történetét foglalta össze a kezdeti, tervezési időszaktól az első blokk üzembe helyezéséig, az ország elektromos hálózatára történő rákapcsolásáig.
Az olvasó az atomerőmű építésének folyamata, története mellett képet kap a szerző életútjáról, személyes élményeiről és az akkori társadalmi háttérről. Szabó Benjamin előszavában így ír: „…ez egy ipartörténeti jellegű írás, úgy, ahogy azt a korszakot én megéltem. Nem vagyok történész, bár világéletemben szerettem a történelmet, és mivel érintettje is vagyok az eseményeknek, a teljes elfogulatlanságot sem lehet tőlem elvárni, ennek ellenére törekszem rá. Ezen túlmenően a hitelesség érdekében - a terjedelmi lehetőségek határán belül - számos korabeli írásos, vagy képi dokumentumot részben vagy egészben, az aktuális helyen az írott szöveg közé illesztve bemutatok, vagy az egyes fejezetekhez - viszonylag könnyen kezelhetően - függelékként csatolok.”
A közel 800 oldalas könyv tizenöt fejezetben 1964. évtől 1983-ig ad tartalmas leírást. A fejezetek függelékei között sok olyan előterjesztés, jegyzőkönyv, hivatalos irat található, melyen a kézzel írott megjegyzések, számítások és kérdések valóságosabbá, átélhetőbbé teszik az akkori történéseket. Olyan munkapéldányok ezek, melyekből kiérződik a felelősség terhe. A régi fotók mindenkinek nagy élményt jelentenek, legyen idős vagy fiatal, aki belelapoz. A dolgozók, az egykori építők felidézhetik a múltat, a hőskort. A mai korosztály pedig ámulva nézheti a fekete-fehér fotókat, és rácsodálkozhatnak az építkezés mozzanataira, arra, milyen is volt, amikor az első reaktortartály megérkezett a Dunán és kiemelték az uszályról, és amikor az első „tulipános” házak épültek a lakótelepen.
A könyv hátsó borítóján Kováts Balázs ajánló sorai közt a következők olvashatók: „A könyv érdekfeszítő olvasmány, a paksi atomerőmű létesítési folyamatán keresztül széleskörű rálátást biztosít a szocialista gazdaságirányítás rendszerére. A szerző egyúttal emléket állít azoknak a kiváló szakembereknek, tudósoknak, mérnököknek, gazdaságpolitikusoknak, építő- és szerelőmunkásoknak, irányítóknak és szervezőknek, akik Magyarország újköri történetének legnagyobb ipari beruházását sikeresen megvalósították.”
A könyvbemutatót éjszakába nyúló dedikálás követte. A nagy érdeklődésre való tekintettel február 2-án az atomerőmű tájékoztató- és látogatóközpontjában Szabó Benjamin ismét találkozott az erőműves dolgozókkal, ahol baráti beszélgetések közepette kézjegyével látta el könyvét.
Tisztelet és köszönet Szabó Benjaminnak, Béni bácsinak, hogy papírra vetette, összerendezte, könyvbe foglalta a ma emberének és a jövő nemzedékének ezt az egyedülálló ipar-, technika- és kortörténeti dokumentumot!
Lovásziné Anna
(Forrás: "forró drót" újság 11. évf. 2.sz.)