2008. augusztus 5.

Ismét eltelt három év. Szinte már időszámítási mértékegységnek tekinthető ez a szám a szakszervezetek életében. Ismét itt az idő, hogy megméretődjünk.

Ahogy készülünk a választásokra, időről időre szembekerülök azzal a ténnyel, hogy bizony a munkavállalók, de még a tisztségviselők egy része sincs teljesen tisztában, ezek a választások miről is szólnak. Ezen felismeréstől vezérelve úgy gondoltam, nem árt, ha áttekintjük, mi is az üzemi tanács, mit jelent a szakszervezeti reprezentativitás, mi a jelentősége a munkavédelmi képviselő választásnak.

Mi az üzemi tanács?
A munkavállalók részvételi (participációs) intézménye, melyen keresztül a beleszólási jogukat gyakorolhatják cégük működésébe, életébe. A participációs jog szinte egyidős a fejlett kapitalizmussal. Azon a felismerésen alapszik, hogy a tőke nem öncélúan működik, hanem annak érdekében, hogy az a benne szereplők - tulajdonos, munkáltató, munkavállaló, fogyasztó - jólétét megteremtse. Ezért a fejlett demokráciákban különböző intézmények, fórumok hivatottak arra, hogy e cél kiegyensúlyozottan érvényesüljön. Ezen kiegyensúlyozott működés munkahelyi intézménye az üzemi tanács.
Azon persze lehet, sőt kell is vitatkozni, hogy a mai magyar valóságban az üzemi tanácsok be tudják-e tölteni ezen szerepüket? Személyes megítélésem, hogy még nem olyan mértékben, mint az elvárható lenne. Ennek okai között említhetjük a törvényi szabályozás hiányosságait (több jogosítványra lenne szükség), a szerepek tisztázatlanságát, a meglévő jogosítványok kihasználatlanságát, stb.
A jogosítványai között fontos szerep jut az együttdöntésnek - jóléti célú pénzeszközök felhasználása, az ilyen jellegű intézmények hasznosítása.
A következő jogosítványcsoport a véleményezési jog. Ez a jogosítvány már nagyon széleskörű, ezért a felsorolástól itt el is tekintek, de fontosnak tartom magáról a jog gyakorlásáról a gondolataimat megosztani önökkel. Lehet, hogy sokan úgy gondolják - talán nem is alaptalanul - mit sem ér az üzemi tanács véleménye a vállalat vezetésével szemben. Formailag ugyan bekérik, de az megy a „papírkosárba”. Bizony az mindig így lesz, míg az üzemi tanácsok meg nem tanulják azokat a technikákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a véleményüket komolyan vegyék. Léteznek az úgynevezett „puha” nyomásgyakorlás eszközei, ha ezeket megismerik és használni is tudják, szépen jönni fognak az eredmények is.

Egy ilyen cikk nem alkalmas arra, hogy ezeket részletezzem, de a szakszervezeti, üzemi tanácsi oktatások keretében nagyon szívesen megosztom önökkel ilyen irányú ismereteimet, tapasztalataimat.
A harmadik jogosítvány csoport a tájékozódási jog. Ez a jogosítvány nagyon fontos, mert csak megfelelő információk birtokában lehet gyakorolni az előbb említett másik két jogosítványt is.

Hol van itt a szakszervezet szerepe?
Országos méretű, tudományos felismerés igazolja, hogy kizárólag csak ott működnek jó üzemi tanácsok, ahol a szakszervezetek komolyan vették a jelöltállítást, fontosnak tartották, hogy az intézmény ne csak létrejöjjön, de hatékonyan is működjön. Ezért most sem lehet más a cél, minthogy működőképes, hatékony üzemi tanácsokat válasszunk. Ebben a szakszervezetnek - elsősorban a VDSZSZ-hez tartozó szakszervezeteknek - nagy a felelőssége. Megengedhetetlen, hogy bármilyen érdekvédelmi pozíciót is átengedjünk, mert az eredménytelenséget eddig is és ezután is kizárólag rajtunk kérik számon a munkavállalók.
Itt el is érkeztünk az üzemi tanács választások második értelmezéséhez. Ez a választás egyúttal a szakszervezetek megmérettetését is jelenti: jogi értelemben a reprezentativitást, ezen keresztül pedig a kollektív szerződés kötési jogosítványt. Ez a küszöb - a leadott szavazatok legalább 10%-ának megszerzése - a VDSZSZ tagszervezeteinek nem jelenthet akadályt, de minden elherdált, elvesztett szavazat az erőnket, a tekintélyünket, a befolyásunkat csökkenti. Éppen ezért minden szakszervezeti (PADOSZ, MEVISZ, TIVISZ, DUVISZ, …) tagnak kötelessége kell, hogy legyen a választáson való részvétel és a saját szakszervezetének jelöltjeire való szavazás. Miért mondom azt, hogy kötelesség, holott ez egy szabadságjog?
Igen, a választási jog valóban szabadságjog, a kötelesség az érdekből fakad. A szakszervezet a munkavállalók azon csoportja, akik egymással szerződést kötnek érdekeik közös képviseletére, érvényre juttatására. Ezt ráadásul úgy teszik, hogy erre pénzt is áldoznak (fizetik a tagdíjat). Ezen szerződés része, hogy valamit joggal el is várhatnak, - pl. bérmegállapodást, kollektív szerződést, jóléti ellátást, nyugdíjpénztárt, egészségpénztárt, önsegélyező pénztárt, foglalkoztatási alapot, stb. - attól a szervezettől, amelyet a saját pénzükön működtetnek. Itt érkezünk el a kötelességhez. Egy szerződés minden résztvevője egyben kötelezett is. Csak akkor várhatunk eredményt, ha a magunk kötelező részét teljesítjük.
A szerződő felek egymás iránti kötelessége, hogy mindenki megteszi, ami az ő kötelezettsége. Ez pedig nem csak a tagdíjfizetésből áll, hanem bizony áll a saját szervezet pozíciójának megerősítéséből (a gyengítés kifejezetten bűn, árulás a tagságunkkal szemben), a szükséges kiállásból, az érdekérvényesítésben való részvételből, stb.
Így ebben a megvilágításban remélem már senki nem érzi sértőnek, ha a kötelezettségeinek teljesítésére szólítom fel!
Menjünk el valamennyien szavazni! Mutassuk meg, hogy milyen erősek vagyunk! Tegyük ezt annak érdekében, hogy senkinek eszébe se jusson, hogy megkerülhetőek vagyunk, hogy a véleményünkre nem kell adni, hogy az érdekeinket ne vegyék figyelembe!

A munkavédelmi képviselet is érdekvédelem
Mindezek után beszéljünk a munkavédelmi képviseletről. A munkavállalók azon jogának érvényesítése a feladata, amely az egészséges és biztonságos munkahelyek megteremtését szolgálja. Így, ebben a formában talán egy kicsit elvont a dolog, de mindjárt közérthetőbb lesz, ha lefordítjuk a köznapi életre. A munkavédelmi képviselő nem azonos a régi munkavédelmi őrrel, nem rendőr a munkahelyen. A munkavédelmi képviselő a munkavállalók képviselője és arra hivatott, ellenőrizze a munkáltatót, eleget tesz-e a törvényben előírt azon kötelezettségének, amely a munkáltatót teszi felelőssé és kötelezetté, hogy megteremtse az egészséges és biztonságos munka feltételeit. A munkavédelmi képviselő nem azt ellenőrzi, hogy a munkavállaló használja-e az egyéni védőeszközöket - ez egyébként minden munkavállaló elemi érdeke kell legyen -, hanem azt, a munkáltató biztosította-e azokat és azok megfelelnek-e az előírásoknak. A sort itt is hosszasan lehetne sorolni, de ez is inkább legyen a képzések, oktatások része.
A szakszervezetek felelőssége itt is hasonló, mint az üzemi tanácsok esetében. A mi felelősségünk, hogy arra alkalmas embereket válasszunk meg a saját érdekeink képviseletére. Továbbá felelősségünk, hogy az intézmény valóban működjön, a megválasztott képviselők hatékonyan dolgozzanak is. Az a szakszervezet, amelyik átérzi ennek a felelősségnek a súlyát, állít jelöltet és a munkából is kiveszi a részét. Aki csak presztízsharcot vív, azt csak a reprezentativitás érdekli. Ott, ahol ez nem tét, de munka és felelősség van, elegánsan háttérbe húzódik.
A választás fontossága, a részvételi és támogatási kötelezettségekről fentebb írottak itt is ugyanúgy érvényesek.
Ennek megfelelően a jelszó:
Minden szakszervezeti tag érezze kötelességének a választáson való részvételt és a saját szakszervezetének jelöltjeire való szavazást!
Mindezeken túl reméljük, hogy a munkánk és annak eredményei meggyőzőek a nem szervezett munkavállalók számára is - hiszen az eredményeket ők is élvezik, - ezért őket is elvárjuk a választásokra és kérjük szavazataikkal ők is járuljanak hozzá, hogy a jövőben még hatékonyabb, eredményesebb munkát végezhessünk.

A szerző a Paksi Atomerőmű
Dolgozóinak Szakszervezete elnöke
(Forrás: "forró drót" újság 10. évf. 10.sz.)

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!