2008. augusztus 5.

A Paksi Atomerőmű Zrt. által szervezett nyugdíjas találkozó keretében ismét visszatértek az atomerőműbe az egykor nyugdíjba vonult dolgozók.

A tavaszszal rendezett két találkozóra a legkorábban, az utóbbi két alkalommal pedig a 2005-ig nyugdíjba vonultak kaptak meghívást.

Szeptember 20-án a harmadik, 27-én a negyedik csoport tette látogatását hajdani munkahelyén. Mind a négy alkalommal az irodaépület földszinti tanácstermében fogadták az egykori munkatársakat. Az atomerőmű vezetése részéről elhangzott köszöntő után tájékoztató videofilm megtekintésére került sor, amit autóbuszos üzemlátogatás követett. A napot az atomerőmű éttermében megterített asztal mellett folyó kötetlen beszélgetés zárta.
A tavasszal itt járt két csoport résztvevői örömmel nyugtázták az atomerőmű vendéglátását. Hogy a mostaniaknak mit jelentett, az a következő sorokból kiderül:
Juhász Sándorné: Nagyon kellemes meglepetésként ért a meghívás. Rendkívül örültem neki. Kíváncsi voltam, lesz-e ismerős, kik jönnek el? Ha nem is minden évben, de jó lenne újra látni a régi ismerősöket, és jó volna másik csoporttal is találkozni.
Mazán Lászlóné: Én is nagy örömmel fogadtam a meghívást, és bíztam abban, hogy sok régi kollégával találkozom. Bizony néhányukat most láttam először, mióta nyugdíjba mentem. Örülnék, ha hagyománnyá válna ez a találkozó. Jól esik az embernek, ha érzi, nincs elfelejtve.
Haag Józsefné: Én 1995-ben mentem nyugdíjba, és azóta nem jártam az üzemi területen. Akkoriban még nem volt ennyi kerítés és beléptető hely. Nekem most minden újdonságként hatott. Nagyon jól esett a szervezők részéről a fogadtatás, az előzékenység és figyelmesség.
Szakál Lászlóné: Nagyon kellemes, barátságos hangulatú ez az összejövetel. 2000 óta - amikor rokkantnyugdíjba kerültem -, nem jártam az erőműben. Örülök, hogy meghívtak.
Kővári Istvánné: Nagyon kedves gesztus volt a cégvezetés részéről, hogy meghívta a nyugdíjasokat, gondolt a régi dolgozókra, akik sokat tettek az erőműért. Azt tapasztalom, hogy a társaság nagyon gondoskodó a nyugdíjasok irányába, ha csak a karácsonyi és nőnapi figyelmességet nézem. Van, amikor ajándékcsomagot, van, amikor utalványt juttat, és most kedvezőbbé tette a balatonfüredi üdülést is. Mindebből magát a gesztust értékelem nagyra.
Kővári István: 1995-től vagyok nyugdíjas, és 2000-ig, amíg közvetlen kapcsolatom volt a sporttal, addig gyakran bejártam hivatalos ügyeket intézni. Különösen nagy öröm volt számomra, hogy találkoztam régi kedves munkatársammal, kivel hosszú ideig dolgoztunk együtt.
Pukli Istvánné: Én januárban voltam az erőmű orvosi rendelőjében. Számomra a most látottak nem szolgáltak újdonsággal, viszont nagyon örültem a régi ismerősöknek.
Somai Lászlóné: Én éppen idén jubiláltam, ugyanis tíz éve mentem nyugdíjba. Nagyon jól érzem itt magam, mert sok az ismerős arc, és mindenki kedves, figyelmes.
Hucker Pál: Hat éve vagyok rokkantnyugdíjas, de nem szakadtam el az erőműtől, volt kollégáimmal tartom a kapcsolatot. Az Atomerőmű újságot minden hónapban megkapom a szociálpolitikai osztálytól, és szívesen olvasom. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen közvetlen hangú levelet kaptam egykori munkahelyemről, és ennek nagyon örültem. Most hallottam először a nyugdíjas klubról, és bár Bonyhádon lakom, a programjaira szívesen eljönnék.
Vájer Ferencné: Rendkívül örültem, mikor megkaptam a meghívót, és kérdeztem is társaimtól a nyugdíjas klubban, ahol vezető-helyettes vagyok, hogy kik jönnek még. Nagyon jól érezzük itt magunkat, és köszönjük a vállalatvezetésnek, mindenkinek, aki részt vett a szervezésben.
És most lássuk a szervezők összegzését:
Szabó Zsolt osztályvezető: A találkozó keretében valamennyien részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy a társaság új alapokra kívánja helyezni nyugdíjasainak támogatását. Az erőmű a szolidaritási elvén a legrászorultabbak felkarolását tervezi, és lehetővé teszi, hogy a cég üdülőjében a nyugdíjasok az aktív munkavállalókkal azonos feltételekkel vehessék igénybe a szolgáltatásokat. Mindezeken túl az Atomerőmű Nyugdíjas Egyesület működéséhez is komoly támogatást nyújt a társaság.
Magyar Györgyné csoportvezető: Azt tapasztaltuk, hogy valamennyi nyugdíjas örömmel jött, és jól eső érzéssel találkoztak régi kollégáikkal. Az autóbuszos üzemlátogatás is érdekességgel szolgált számukra, hisz most olyan helyeket is láthattak, amit korábban nem. Sokan visszajeleztek, hogy bár nem tudnak eljönni - betegség, lakóhely távolsága-, de örömmel vették a meghívást.
Majoros János nyugdíjas, szervező: A visszajelzések is megerősítik, hogy sikeresen zajlott mind a négy találkozó. A nyugdíjasok kifejtették, örömmel jönnének vissza máskor is. Úgy gondolom, hogy újabb programokkal kibővítve a nyugdíjas találkozó hagyományát mindenképp folytatni kellene.

Lovásziné Anna

Hozzászólás írása:

• Kérjük jelentkezzen be!