9 tipp a munkahelyi stressz csökkentésére
Szerző: Oxygen Medical - Dr. Butyka Ágnes, foglalkozás-egészségügyi szakorvos
2019. február 20.
Ma már bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, és természetesen rosszul hat a termelékenységre, morálra és a lojalitásra is. Dr. Butyka Ágnes, foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint a vezetőknek számos lehetősége van a stressz csökkentésére, az eredmények pedig a cég működésére is visszahatnak.

1. A bizalom az alap

A World Federation for Mental Health tanulmánya szerint a munkahelyi stressz elsődleges forrása a bizalom hiánya. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs döntési joga a saját munkájában az nagyjából olyan mértékben növeli a szív-és érrendszeri betegségek rizikóját, mint a dohányzás. Éppen ezért nincs felszabadítóbb érzés a munkavállaló számára, mintha bíznak benne és ezzel bizonyos szabadsághoz jut a munkájában – így a termelékenység is nőhet.

2. Az elszigetelődés csökkenthető

A munkában számos tényező miatt érezheti a dolgozó az elszigeteltséget. Ilyen például, ha nem kap információt, meghívást a megbeszélésekre, ha a munkáját nem is „veszik észre”, ha figyelmen kívül hagyják a javaslatait. A csökkenő önbizalom, a bizonytalanság érzés pedig akár depresszióba is torkollhat. Ezt előzheti meg, ha a munkatársak érzik: egy együttműködő csapat tagjai.

3. Kilépés a taposómalomból

Időnként érdemes izgalmas feladatokkal „kikapcsolni” a napi rutinból dolgozókat, ugyanis sokan nem a sok munkába betegszenek bele, hanem abba, hogy úgy érzik: a munkájuk egy folyton ismétlődő taposómalom.

 

4. Tisztázott elvárások

Nagyon fontos, hogy a munkavállalók pontosan tudják, mit várnak el tőlük, melyek a feladatkörük határai, mik a prioritások a munkájukban. Ezek a határok erősen csökkentik a bizonytalanság okozta stresszt. A homályos kérések, elvárások a rossz vezetés jelei, és erősen növelik a stressz, a betegségek esélyét.

5. Az értékelés doppingol

Nem a pénz az egyetlen, amivel értékelhetjük a munkát. Hosszútávon erősíti az elkötelezettséget, ha a főnök elismeri a jó munkát, ha köszönetet mond az extra erőfeszítésért, ha hangsúlyozza, mennyire fontos a munkavállaló a cégnek. Ne csak a hibákat, de a sikereket is közösnek kell érezni.

6. Elektronikus „fegyverszünet”

Bár ma már természetes, ha telefonon, sőt, inkább e-mailen kapják a munkatársak a feladatokat, néha érdemes időt szakítani a személyes megbeszélésekre. A valódi találkozások, a lehetőség a munkatársaknak az azonnali visszajelzésre szinte felszabadít az „e-rabszolgaság” alól.

7. A testbeszéd sokat mondhat

A jó vezető nem csak arra figyel, amit a dolgozó mond, hanem azt is, ahogyan mondja. A testbeszédből következtetni lehet a munkával kapcsolatos érzésekre, igényekre is. Ha minden igény nem is teljesíthető, de a munkavállalónak sokat jelent, ha érzi a vezetők figyelmét.

 

8. A munkaterhek megoszthatók

A túl nagy munkateher olyan komoly stresszfaktort jelenthet, amely egyszerűen megakadályozza a munkavállalót a minőségi munkában. Ha a vezető okosan osztja el a feladatokat, a mennyiség mellett a minőség sem szenved hátrányt.

9. A kockázatok mérsékelhetők

A rendszeres, kiterjedt foglalkozás-egészségügyi szűrések nemcsak a betegséget diagnosztizálhatják, de már a kockázatokat is feltérképezhetik. - hangsúlyozza dr. Butyka Ágnes, az Oxygen Medical foglalkozás egészségügyi szakorvosa. - Ahogyan a teljes körű menedzserszűrések, úgy az egyes szakmákra specializálódott vizsgálatok is óriási jelentőségűek a dolgozók egészsége szempontjából, és nem utolsósorban a lojalitásukat is erősíti, ha érzik: a cégnek fontos az egészségük, a munkabírásuk.

forrás: webbeteg.hu

Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok