MINDEN MUNKAVÁLLALÓNAK JOGA VAN A SZAKSZERVEZETHEZ!
A SZAKSZERVEZETI TAG ÉL EZZEL A JOGÁVAL!
2019. augusztus 13.
Az EVDSZ segíteni kívánja a tárgyalásokhoz szükséges információk begyűjtését, a statisztikai adatokhoz való hozzáférést, az elemzések elkészítését és az együttgondolkodást. Lehetőséget kívánunk biztosítani a munkavállalók valós bér- és szociálishelyzetének mélyebb elemzésének, hogy a munkavállalók elvárásai, közös követelései megfogalmazódhassanak!

A 2019-ben a májusi KSH adatok szerint, a hazai munkavállalók havi bruttó átlagkeresete elérte a 364 400 forintot – gondolhatnánk, hogy akkor beköszöntött a „munkavállalói jólét”!?? A munkavállalói tapasztalatok megerősítik azt a szakszervezeti megállapítást, miszerint számos munkavállaló (Magyarországon a dolgozók többségének, körülbelül 70%-ának a nettó keresete, még az adó v. egyéb más kedvezmények figyelembe vételével sem éri el a 249 800 forintot.

A SZAKSZERVEZET LEHETŐSÉG ARRA IS, HOGY TUDATOS MUNKAVÁLLALÓKÉNT A RÉSZVÉTELI JOGAIDAT IS GYAKOROLHASD!

A KSH – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban – 2018-ra vonatkozó statisztikai adatai (Villamos-energia, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás) szerint 546 640,- Ft-os havi átlagkeresetek jellemezték az ágazatunkat. A Villamosenergia-ipari Társaságok Munkaadói Szövetségéhez tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók súlyozott bruttó átlagkeresete a munkáltatói szövetség által biztosított adatok alapján 620 773 Ft/fõ/hó volt 2018 évben.

Az EVDSZ-hez (országos-, ágazati-, csoport- és helyi szinten) tartozó szakszervezetek tagjai és képviselői együtt dolgoznak, ha kell küzdenek azért, hogy a szövetségünkhöz tartozó munkavállalók helyzete legyen kedvezőbb a magyarországi átlagnál! A saját számításaink is azt igazolják vissza, hogy a KSH adatszolgáltatása – a merítéséből fakadóan – kissé torzíthatja a valóságot és a villamosenergia iparban dolgozók átlagkeresete csoportonként és cégenként is eltérő, de az biztos, hogy a KSH statisztikai adatainál kedvezőbbek.

A bérolló nyílásával azt tapasztalhatjuk, hogy az alkalmazottak egy szűk köre jóval az átlag feletti jövedelemmel büszkélkedhet, ami tovább fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget. Sajnos igaz lehet az állítás, miszerint a jövedelmek megoszlása alapján a felső jövedelemkategóriák 10 %-ba „áramlik” a kifizetett bérek kb. 50%-a.

Talán ezért is fontos, hogy a szakszervezeteink olyan bértárgyalásokat is folytassanak, ahol a nivellációs kérdések is meghatározó elemei a megállapodásoknak.

NYÁR VAN ÉS PIHEN A MAGYAR!?

Az Eurostat friss adatai szerint a magyarok 43 százalékának nem telik nyaralásra! Az EVDSZ és tagszervezetei – számos egyéb szolgáltatáson túl – abban is megpróbálják segíteni pihenésre/üdülés vágyó a tagjaikat, hogy ezeket a szolgáltatásokat is a piaci árakhoz képest, kedvezõbb feltételekkel vehessék igénybe!

Az általunk képviselt munkavállalók jelentõs hányada – az állandó rendelkezésre állás és folytonos-, többműszakos és szezonális munkarendek miatt – nem mindig teheti meg, hogy nyáron nyaraljon!

Ők azok, aki a közösség érdekeit elõtérbe helyezve az év minden napján helytállnak, becsülettel és kitartással végzi a munkájukat! Mi tudjuk, hogy az évszakoktól függetlenül – hóban, szélben, hõségben esetenként életveszélyes helyzetekben is – számíthatunk rátok!

Tudjuk, hogy a munkavállalónak 20 munkanap alapszabadság jár, ami - az Mt. szerint - az életkor előrehaladtával növekszik, a 45. életévétől 10 munkanapi pótszabadsággal egészül ki. (életkortól függően 25/+1, 28/+2, 31/+3, 33/+4, 35/+5, 37/+6, 39/+7, 41/+8, 43/+9 nappal)

A teljesség igénye nélkül említjük meg, hogy egyéb pótszabadságra is jogosult lehet a munkavállaló:

a 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek) után (egy gyermek után 2, kettő gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7, ami fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő), először a gyermek születésének évében, utoljára pedig a 16. életévének betöltéséig;

évenként 5 nap az állandó földalatti, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen, ha naponta legalább 3 órát dolgozik ilyen munkakörülmény között;

18. életéve betöltéséig, évenként 5 nap jár a fiatal munkavállalónak; akinél az arra jogosult szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Az éves szabadságot további pótszabadságokkal meg lehet növelni a kollektív szerződésekben! Hogy ez elérhető legyen, kell a kollektíva, a szakszervezeti tagság támogatása.

A munkavállalók pihenéshez való jogát és a helyi tárgyalások eredményességét a VILLAMOSENERGIA-IPAR ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (VKSZ) néhány ideillő szabályozása is elősegíti:

  • A többműszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében is garantálja, hogy az éves ledolgozandó munkaórák száma azonos legyen az egyműszakos munkarendben dolgozókéval. (Ez szerepel az Mt.-ben is)
  • Munkaidő keret alkalmazása esetén – eltérő rendelkezése hiányában a helyi kollektív szerződésben, továbbá az éves munkaidőrendben foglalkoztatottak kivételével – a munkarend szerint munkaidőnek 6 hónap átlagában kell a teljes munkaidőnek megfelelnie. 6 hónapos munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi munkarend szerinti munkaidő – a készenléti jellegű munkakörök kivételével – egyetlen hónapban sem haladhatja meg a 200 órát.
  • Azokat a szakterületeket és/vagy munkaköröket, ahol a munkaidõkeret 4 hónapnál hosszabb idõtartamra is megállapítható, a helyi kollektív szerződésben meg kell határozni.
  • Évi öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki egész évben megszakítás nélküli vagy több műszakos munkarendben dolgozik (tört év esetén időarányos része), kivéve a szénbányászatban föld alatt, valamint az egészségre ártalmas munkakörben dolgozókat.
  • A szénbányászatban föld alatt, valamint az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók a helyi kollektív szerződés rendelkezései szerint jogosultak pótszabadságra.
  • Évi 3 nap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki egész évben készenléti munkakörben dolgozik. A pótszabadság részletes feltételeit és a készenléti munkaköröket a helyi kollektív szerződésben javasolt meghatározni.
  • Az adott évben 1 nap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki a 200 óra rendkívüli munkavégzést elérte és további 1 nap pótszabadság 250 óra rendkívüli munkavégzés teljesítése esetén.
  • A munkavállalót pótszabadság illeti meg az alábbi események bekövetkezte esetén: házasságkötése esetén 2 nap gyermeke születése esetén (az Mt.-n felül) 3 nap.
  • A szabadságolási ütemterv elkészítése, illetőleg a szabadság kiadása tekintetében a munkavállalót meg kell hallgatni és méltányolható igényeit figyelembe kell venni. Legalább 12 munkanap szabadságot a munkavállaló által igényelt időpontban kell kiadni.
  • A szabadságot a helyi kollektív szerződés eltérő szabályozása hiányában a 14 éven aluli gyermeket nevelő anya és az ilyen korú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, kérésére, a nyári szünidőben kell kiadni.

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

Téglás József

EVDSZ elnökhelyettes

 

Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok