TÚLÉLÉSÜNK ZÁLOGA A KLÍMAVÉDELEM
AZ MVM ZRT. SZEREPVÁLLALÁSA ALAPVETŐ A MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
2019. augusztus 14.
A hazai kiöregedő erőműpark pótlása elkerülhetetlen. A klímavédelmi célokat és vállalásokat is figyelembe véve az energiatermelő kapacitások karbonmentes pótlása, illetve bővítése a nukleáris és a megújuló technológiák
együttes felhasználását jelentik. Az MVM stratégiájában prioritás a hazai energiaforrások kiaknázása. Hazánk természeti adottságai a napenergia hasznosítása szempontjából kifejezetten kedvezőek. Mindezeket figyelembe
véve az MVM számára kézenfekvő választás volt, hogy naperőművek létesítésével növelje a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólióját. - Molnár Ferenc , az MVM Zrt. projektvezetőjének írása az MVM Csoport szakmai lapjának, az ENERGIAforrásnak a 2019. évi 1. számában jelent meg.

1. BEVEZETÉS

Az emberiség történelmét végigkíséri az energia jelenléte, folyamatosan bővülő felhasználási területei és formái, valamint az egyre növekvő energiaigény. Kezdetben a tűz felfedezése mint az energia egyik megnyilvánulási formája indította el az energia tudatos felhasználását. A mai kor embere számára az energia olyan számos megjelenési és felhasználási formában van jelen, hogy felsorolni is csak a teljesség igénye nélkül lehetne. A civilizált ember életének minden szegmensében meghatározó az energia használata. Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a ma élő urbanizált ember életfeltételei szűnnének meg az energia hiányában. Villamos energia nélkül nem működnének a számítástechnikai eszközökkel megvalósított irányítórendszerek, sem az alapellátó rendszerek fő és segédberendezései. Könnyű belátni, hogy villamos energia hiányában leállna a víz- és gázellátás. Nem működnének a szellőzőrendszerek. Leállna a közlekedés, és éjszaka minden sötétbe borulna. Nem lenne fűtési és hűtési lehetősége a lakásoknak. Leállna az ipari és mezőgazdasági termelés. Sem ivóvíz, sem élelem nem lenne. Nem működnének a kommunikációs és biztonsági rendszerek. Az ország- és rendvédelem sem tudná ellátni a feladatát. Az energia hiánya gazdasági és társadalmi katasztrófához vezetne.

A jelenlegi csaknem 8 milliárdnyi globális populáció a fenntartható fejlődéshez maximalizált energiaszükséglet többszörösét emészti fel minden pillanatban. A rohamosan gyarapodó létszámú emberiség kíméletlen mértékű energiafelhasználás árán rendkívül önző és pazarló módon meríti ki a föld energiakészletét és rombolja le a természeti környezetét. Amennyiben a civilizáció jelenlegi „fejlődési” irányán nem sikerül változtatni, akkor az egész emberiség életfeltételei kerülnek veszélybe, mégpedig belátható közelségben. Ebben az esetben a jövő generációk életfeltételeit szüntetjük meg. Közhelyszámba menő, de találó mondás, miszerint a Föld nem a miénk, csupán kölcsönkaptuk az unokáinktól. Feladatunk a klímavédelem kapcsán, hogy egy élhető világot adjunk tovább az utókor számára. A civilizáció ártalmai közé sorolhatjuk a globális felmelegedés következtében kialakuló klímaváltozás és a környezetszennyezés hatásaként bekövetkező nagyszámú megbetegedést és a humán áldozatokat.

A gazdasági fejlődés hajtómotorja az energia rendelkezésre állása. Földünk egyes gazdasági közösségei, különösen a fejlődő világ országai a rövid távon elérhető legnagyobb gazdasági növekedés érdekében figyelmen kívül hagyják a hosszú távú életfeltételeket biztosító környezetvédelmi szempontokat. Ennek eredménye a föld globális felmelegedési ütemének erős növekedése és a klímaváltozás felgyorsulása.

2. A KLÍMAVÁLTOZÁS FOLYAMATA

A földünk élővilága, így az emberiség természeti környezete sok veszélyforrásnak van kitéve és nagyon sérülékeny. Ezek közül a legdrasztikusabb hatással bíró pusztító folyamat a föld légkörének globális felmelegedése. A globális felmelegedés közvetlen következménye az éghajlat változása. A 21. század legnagyobb feladata, amely az emberiség előtt áll, az éghajlatváltozás következményeinek kezelése. Az elmúlt évek mérései azt mutatják, hogy a föld légkörének átlaghőmérséklete több mint 2,5 Celsius-fokkal emelkedett. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor az éhező emberek száma több mint nyolcvan millióval fog növekedni, az emlősfajok több mint egynegyede, valamint a madárfajok több mint egy tizede teljesen el fog tűnni az élővilágból. (Hejazi, 2017)

A globális felmelegedést a föld légterébe jutó üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) okozzák. Az üvegházhatást okozó gázok legfőbb forrása az égés folyamata. Az égés során keletkező gázok közül a legnagyobb menynyiségben a szén-dioxid kerül a környezetünkbe. A föld átlaghőmérsékletének emelkedését és a felmelegedés ütemének gyorsulását az okozza, hogy a több száz millió év alatt megkötött szén mennyisége néhány évszázad alatt koncentráltan kerül vissza a természeti környezetünkbe. A föld légkörében felhalmozódó ÜHG-gázréteg átengedi a nap sugarait, azonban mint egy üvegbúra, visszaveri a távozni igyekvő hőmennyiséget.

A kaliforniai egyetem kutatása alapján a szén-dioxid legnagyobb kibocsátói a közlekedés-szállítás 49%-os, valamint a villamosenergia-termelő szektor 30%-os részesedéssel. (Héjazi, 2017)

A világ humán népességéből az EU28 népessége több mint 512 millió lakos. A populáció növekedésével a primer energia felhasználása is nő, viszont ennél jóval nagyobb ütemben növekedik az energiafogyasztás. Viszszatekintve, egy 2000. évi felmérés eredménye szerint már akkor a népesség 16%-a használta fel az elfogyasztott összes energiamennyiség 80%-át. A Nemzetközi Energia Ügynökség közzététele szerint 1980-ban a föld lakosságának energiafogyasztása csaknem 7300 millió tonna olajegyenérték (Mtoe) volt. Ez az érték 2008-ra több mint kétharmadával emelkedett, amely 12 300 Mtoe értéket jelentett. (World Energy Outlook, 2010) Már 1980 és 2008 között is egy erősen emelkedő primer energia fogyasztási tendencia figyelhető meg.

2040-re a föld lakóinak energiaigénye a 2017. évi érték 25%-ával fog emelkedni. Az energiahatékonysági intézkedések nélkül ez a 2017. évi elfogyasztott energia mennyiség kétszerese lenne. India energia fogyasztásának növekedése közel kétszeres lehet. A kínai felhasználás egyötödével bővülhet. (World Energy Outlook, 2018)

Az 1. ábrán látható mennyiségekből levonható az a következtetés, hogy a föld energia készleteit vészes se - bességgel éljük fel. A felemésztett energiamennyiség több mint 70%-a foszilis bázisból ered. A nukleáris és a megújuló alapú termelés mennyisége viszonylag eltörpül a foszilis bázisú felhasználás mellett.

A másik, ami ennél még súlyosabb hatással van a bolygónk élővilágára, az a globális felmelegedés ütemének gyorsulása, és ezzel együtt a visszafordíthatatlan klímaváltozás.

Az energiaforrások többsége hatással van az éghajlat változására. A világméretű tendencia az, hogy az energiafogyasztás növekedésével arányosan növekszik a fosszilis energiahordozók felhasznált mennyisége is. Természetesen ezzel együtt növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása a föld légkörébe, és az ott felhalmozódó gázok mennyisége. Az 1980-as 18,7 milliárd tonna értékről 2008-ra 29,4 milliárd tonna mennyiségre emelkedett az energetikával összefüggésbe hozható kibocsátott széndioxid mennyisége. (World Energy Outlook 2010) 2017- ben az energia felhasználás szén-dioxid-emisszió értéke 32,581 milliárd tonna volt. (World Energy Outlook, 2018) A fejlett országok lakói átlagosan 4,5 toe/fő, míg a fejlődő országok lakosai 0,7 toe/fő fajlagos energia felhasználással veszik ki a részüket az energiakészletek feléléséből. (Tashimo–Matsui, 2008) A felhasznált energia legnagyobb része napjainkban is fosszilis források elégetéséből származik, amely a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb forrása.

Az Irvine Egyetem fizika tanszéke szerint az alacsony kibocsátási forgatókönyv 2100-ra 4–8 Fahrenheit-fokos nyári átlaghőmérséklet-emelkedést irányoz elő. Kedvezőtlen esetben ez 8–15 Fahrenheit-fok lehet. Az egyre intenzívebb időjárási szélsőségekhez és természeti katasztrófákhoz vezető felmelegedési ütem csökkentése érdekében a szén-dioxid-kibocsátást a jelenlegi érték 5–10%-a közé kell csökkenteni.

Az előrejelzések szerint 2050-re India és Ázsia energiaigénye a jelenlegi csaknem kétszerese lesz, de Kínának is legalább ötödével fog növekedni az energiafogyasztása. A szén-dioxid-kibocsátásuk várhatóan ezzel arányosan fog növekedni. (IPCC, 2000)

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a villamosenergia-termelésben alkalmazott karbonmentes energiaforrások felhasználási arányának növelése adódik. A nukleáris és a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkenteni kell a fosszilis energiák arányát. A teljes nukleáris-nap-szél energialánc szén-dioxid-kibocsátása azonos, azaz 2–6 gr/kWh érték. Ez magába foglalja a gyártás, építés, üzemeltetés és karbantartás folyamatát is. A villamos energia lehetőséget teremt a magas fokú automatizáltság és az okosmegoldások alkalmazásával az energiahatékonyság növelésére.

3. EURÓPA HELYE A GLOBÁLIS JÖVŐKÉPBEN

Az Európai Unió klímavédelmi intézkedései között szerepelt a 2009/28 EK-irányelv megalkotása. Az irányelv az egyes tagországok szerepvállalását a megújuló energiák használatára vonatkozóan pontos számokban rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az unió teljes bruttó energiafelhasználásra vetített átlaga 2020-ra 20% megújuló forrásból származó energiahányadot, és ezen belül a közlekedési ágazat 10% részarányt kell hogy képviseljen. Az átlag 20% az összes tagország számára egyedileg előírt kötelezettségek átlagát jelenti.

A European Commission, vagyis az Európai Bizottság 2016-ban elkészítette a PRIMES (Price-Induced Market Equilibrium System) energiarendszer-modelljét, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a „Clean Energy for all Europeans”, azaz „Tiszta energia minden európai számára”, más néven Winter című hatástanulmány elkészítéséhez. (European Commission, Clean Energy 2016) A tanulmány a karbonmentesítési tevékenységek összefüggéseit vizsgálja 2030-ig, de kitekintést ad 2050-ig is. (European Commission, Proposal 2016) Vizsgálja az Európai Unió versenyképességének megőrzését az alacsony karbonemissziójú gazdaságba való átmenet folyamán a változó energiapiaci viszonyok között. A villamosenergia-termelés, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások meghatározó pillérei a tiszta energiát használó jövőbe történő átmenetnek. (European Council 2014) Az ETS (Emissions Trading System) a politikai intézkedések hatását erősítve szolgálja az Európai Unió energiarendszerének karbonmentesítését. A szinergiák kölcsönhatását kifinomult módszerekkel elvégzett kvantitatív elemzéssel végezték el. A hatásvizsgálat az Európai Unió intézményei számára elkészített programcsomagok kísérő dokumentuma. A hatásvizsgálat két szakpolitikai forgatókönyvet, nevezetesen az EUCO27-et és az EUCO30-at (European Council két szcenáriója a 27% és 30% energiahatékonyság elérése) veszi alapul. A tanulmány a villamosenergia-piaci szabályok és kockázatok felülvizsgálatát végezte el. (European Commission, Impact assessment 2016) Az EUCO33; 35; 40 (European Council 33%; 35%; 40% energiahatékonyság szcenáriója), még merészebb célok elérését fogalmazta meg 2030-ig. Az EUCO3030 forgatókönyv az EU-energiamixben a megújuló energiák térnyerésére vonatkozó terveket tartalmazza. Mindegyik forgatókönyv célja, hogy az Európai Unió 2030-ig szóló energiastratégiájának kialakítását segítse, és 2050-re is megfogalmazzon célokat és intézkedéseket az alacsony karbonkibocsátású gazdaság eléréséhez. Minden forgatókönyv a karbonmentesítésről szól, összhangban a 2015-ös Párizsi egyezménnyel. A Párizsi egyezmény 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 80%-kal történő csökkentését irányozza elő az 1990-es emissziós értékekhez képest.

Minden forgatókönyv számszerűsítve is megerősíti azt, hogy a karbon piaci árképzése kifejezetten csökkentő hatást gyakorol a karbonkibocsátásra, és a megújuló technológiák fejlesztését segítik elő.

Az európai uniós energiahatékonysági forgatókönyvek az energiafogyasztás csökkentéséről szólnak. A csökkenő végső energiafelhasználáson belül növekszik a villamos energia részaránya.

Az európai országok közül Németország számít a megújuló források zászlós hajójának, és az ország vezetése ezt a pozíciót szándékozik tovább erősíteni. Jelenleg csaknem 106 000 MW szél- és naperőmű beépített kapacitással rendelkezik.

2030-ra a napsütéses időszakokban termelő szolár energiaforrások jelentős térnyerését tervezik, amelyet a villamosenergia-termelési szerkezetet bemutató ábra is jól szemléltet.

Az energiával kapcsolatba hozható szén-dioxid-kibocsátás csökkenése elsősorban az energiaellátó szektorban várható. 2050-re olajfelhasználás már csak a közlekedésben várható. A földgáz felhasználása az iparban és az épületek energiafelhasználásában még kismértékben fennmaradhat. Az ETS (Emission Trading System) hatálya alá tartozó ágazatokban jóval erősebb emissziócsökkenő hatás várható, mint az ETS-en kívüli ágazatokban.

 

 

A prognózisok realitását a jelenleg mérhető világméretű trendek ismeretében is célszerű megvizsgálni. A 2017-ig globálisan regisztrált tényadatok azt mutatják, hogy az energiaigény folyamatos növekedésével arányos a szén-dioxid-kibocsátás növekedése.

A megújulótermelésben élen járó Németország a nukleáris termelés visszaszorításával már most sem képest tartani az Európai Unió felé tett vállalásait, ezért az energia- és gazdaságpolitikája sürgős újragondolást igényel, amelyben a nagypolitika mellett a szakmai szervezeteknek nagyobb befolyást kellene biztosítani.

A British Petrol (BP) Energy Outlook az Európai Unió energia 2040-ig szóló felhasználási prognózisában szintén a végső primer energiára vetített fogyasztás csökkenését vetíti előre. Az előrejelzés a megújuló-részarány jelentős növekedésével és szénbázisú energiafelhasználás drasztikus csökkenésével számol, amelyben az is közrejátszik, hogy Európa szénkészlete kimerülőben van.

Az olajfogyasztás a közlekedésen túl a vegyiparban is jelentős marad, azonban a csökkenő tendenciát az energiahatékonyság és az e-mobilitás növekedése hozhat.

A villamosenergia-termelésben várható energiahordozónkénti részarány alakulása is jelentős átrendeződést mutat 2040-re. A megújulók térnyerése megállíthatatlan. Sajnálatos módon a tiszta energiát előállító vízenergia és nukleáris források arányának csökkenésére lehet számítani a primerenergia-mixben. A szén aránya csökkenni fog, de a klímavédelem szempontjából még így is jelentős mértékben befolyásolja majd hátrányosan a légköri szennyezettséget. 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

4. MAGYARORSZÁG ÚJ ENERGIASTRATÉGIA-KONCEPCIÓJA

2018 októberében egy, a Párizsi megállapodással koherens Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT 2018) fogadott el az országgyűlés. 2018 decemberében a kormány elfogadta az új energiastratégia koncepcióját, amely magába integrálja az elfogadott klíma- és energiapolitikát.

Az energiaszektor világviszonylatban egy radikális változáson megy keresztül. Ebben a gyorsuló átmenetben a szakpolitika szándéka, hogy Magyarországon fogyasztó- és klímabarát energiaszektort hozzon létre.

Az energiafelhasználás a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint a 70%-áért nemzetközi és hazai viszonylatban is.

A szaktárca előirányzata szerint az olaj- és gázimportigény csökkentésének egyik módja a megújuló energiák használata, valamint az energiatakarékosság.

A kormány a villamosenergia-ágazat fejlesztésében a 3D-elvet irányozta elő. A 3D összetevői: a dekarbonizáció, decentralizáció, digitalizáció. Ezek kibontva a villamosenergia-szektor karbonmentesítését, a háztartási és ipari méretű megújulótermelés térnyerését, valamint a digitális technológiák elterjesztését jelentik.

Az Európai Unió szakmai bizottságai által megfogalmazott célértékek az 1990-es év kibocsátásához viszonyítva uniós szinten 2030-ig 40% és 2050-ig 80% mértékű emissziócsökkentési előirányzatot tartalmaznak. A 2018-ban megszületett második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia legalább 52% és legfeljebb 85% mértékű hazai csökkentést tartalmaz 2030-ra az 1990. évi emissziós értékekhez képest. Az uniós előírás szerinti 40%-os csökkentés számszerűsítve azt jelenti, hogy 2030-ban hazánk legfeljebb évi 56,28 millió tonna szén-dioxidot bocsáthat ki. 2017-ben a hazai emisszió mennyisége 64,44 millió tonna szén-dioxid volt. (NEKT2018)

A dekarbonizáció módja a megújuló energiaforrások kiaknázása is. Magyarország 2030-ra 20%-os felhasználási arányú vállalást tett. A villamosenergia-termelés területén a 2018. évi 700 MW-nyi napenergia-termelő kapacitás mértékét a szaktárca 2030-ra mintegy 6000 MW beépített naperőmű-teljesítőképességre kívánja bővíteni. A lakossági termelés aránya a jelenlegi 300 MW-ról 1500 MW-ra növekedhet.

A szaktárca szándéka szerint a megújulóalapú karbonmentes termelésbe be kell vonni a fogyasztót is, arra ösztönözve, hogy a saját felhasználási igényét saját maga állítsa elő lehetőleg saját tárolókapacitással és okoseszközökkel kiegészítve, elősegítve ezzel is a rendszerbiztonságot. A „producer” és a „consumer” tevékenységek összevonásából így lesz az új piaci szereplő a „prosumer”, az aktív felhasználó. Az új energiastratégia koncepció fő elemei a következők:

■ A fogyasztót kell az energiastratégia középpontjába állítani.

■ A rezsicsökkentés fenntarthatósága.

■ Erősíteni kell az ellátásbiztonságot, a hazai források kihasználását.

■ Szükséges az energiaszektor klímabarát átalakítása.

■ Energetikai innovációk ösztönzése a karbonsemlegesség érdekében, okostechnológiák, energiatárolók stb.

■A kormány előtérbe helyezi a hazai napenergia-hasznosítást. Támogatja a háztartási méretű kiserőművek, a kis- és középvállalkozások saját energiaellátását megújuló forrásból, valamint elősegíti az ipari méretű költséghatékony megújulóbázisú erőművek létesítését.

5. AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK ZRT. SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Az MVM Csoport Magyarország harmadik legnagyobb vállalatcsoportja, működése lefedi a teljes hazai energiarendszert, gyakorlatilag a teljes értékláncot. Magyarországi piaci szerepe mellett az MVM regionális szinten is meghatározó társaságcsoporttá kíván válni.

Az MVM mint társadalmilag felelős, komplex portfólióval rendelkező energetikai vállalat a jövőben vezető szerepet kíván betölteni az innovációban, az energiahatékonyságban és az energiatárolással kapcsolatos technológiákban, valamint vezető pozícióra törekszik a megújulóbázisú energiatermelésben.

Magyarország évente több mint 66 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki.

A kiöregedő erőműparkunk pótlása elkerülhetetlen. A klímavédelmi célokat és vállalásokat is figyelembe véve az energiatermelő kapacitások karbonmentes pótlása, illetve bővítése a nukleáris és a megújuló technológiákat jelentheti. Az MVM stratégiájában prioritás a hazai energiaforrások kiaknázása.

Hazánk természeti adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kifejezetten kedvezőek. Mindezeket figyelembe véve az MVM számára kézenfekvő választás volt, hogy naperőművek létesítésével növelje a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfolióját.

Az MVM hét projekt keretében országosan 110 naperőművet épít európai uniós társfinanszírozással, és ezzel a legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelővé válik Magyarországon. A 110 naperőmű beépített összkapacitása 100 MWp. Az általuk megtermelt villamos energia nagyságrendileg 50 000 háztartás, azaz egy Székesfehérvár méretű város lakosainak éves villamosenergia-szükségletét lesz képes fedezni. A fotovoltaikus erőműveknek köszönhetően évente több mint 100 000 tonnával fog csökkenni az ország szén-dioxid-kibocsátása. Ez 50 000 személyautó átlagos éves futásteljesítménye során kibocsátott káros anyag mennyiségének felel meg.

Az országos felmérés eredményeként az ország legnagyobb, 20,6 MWp beépített teljesítményű naperőművének telephelyéül a Paks-Csámpa városrész déli külterületén található terület került kiválasztásra.

A kiválasztásban meghatározó feltétel volt a terület relatív jó benapozottsága, gyenge termőértéke, árnyékoló hatások nélküli egyenletes sík felszíne, jó megközelíthetősége, valamint a MAVIR Paks 400/120 kV-os alállomás, mint stabil villamos hálózati csomópont közelsége a megtermelt energia kitáplálásához.

A programban megvalósult paksi 20,6 MW beépített teljesítményű fotovoltaikus naperőmű az ország aktuálisan legnagyobb beépített teljesítményű, üzemelő naperőműve. Átlagosan évente 22,2 GWh villamos energiát fog a hálózatra termelni, amely egy Paks méretű város, azaz 8500 háztartás, 20 000 ember villamosenergia-igényét elégíti majd ki.

Az MVM Hungarowind Kft. a Paks-Csámpa területén megvalósult projekt finanszírozását 35%-ban a KEHOP-5.1.1-17 kódszámú felhívás keretében biztosított vissza nem térítendő támogatási forrásból, valamint a 65% szükséges önerőt az MVM Zrt. által nyújtott tulajdonosi hitelből biztosította.

A Paks Város Önkormányzata által bérbe adott, öszszesen 51,9 ha területre a létesítmény engedélyeztetési eljárása a felsőzsolcai 20 MW-os naperőmű engedélyeztetési folyamatának tapasztalataira épült. Az engedélyező hatósággal és az eljárásban illetékes szakhatóságokkal történt rendszeres és folyamatos személyes egyeztetéseket követően a Baranya Megyei Kormányhivatal, Pécsi Járási Hivatala 2017. október 13-án kiadta az erőmű építési engedélyét.

Az eljárás különlegessége volt, hogy a naperőmű által megtermelt villamos energia kitáplálásához szükséges stabil hálózati csomópontot a MAVIR Paksi 400/120 kV-os alállomás biztosította. Az alállomás rendeltetésszerűen az atomerőmű villamos hálózati kapcsolatát szolgálja. A Paksi Atomerőmű maximális üzembiztonságának megtartása érdekében többkörös hálózati modellezés és hálózatstabilitási vizsgálat eredményeként a naperőmű csatlakozási pontját az alállomás 120 kV-os 4. sz. mezőjében jelölték ki. A naperőmű energiája 3,5 km hosszú, NA2XS (F)2Y, 2 x3x1x240 RM/25 mm2, 12/20 kV típusú termelői vezetéken érkezik az alállomásba, ahol egy 20/120 kV-os transzformációt követően jut a 120 kV-os gyűjtősínekre.

Az MVM Hungarowind Kft. és az MVM OVIT Zrt. – AsiaNet Hungary Kft. konzorcium között 2018. január 6-án jött létre fővállalkozói szerződés a naperőmű létesítésére a kétfordulós közbeszerzési eljárást követően.

Az alapos előkészítő munka elhúzódó folyamata miatt a tényleges kivitelezési munkák csak július hónapban kezdődtek el. A kivitelezés hatékonyságának növelése és a projekt előrehaladásának gyorsítása érdekében mind a beruházó, mind a fővállalkozó szervezet élén október első felében projektvezető-váltás történt.

A paksi naperőmű 2018. decemberi üzembe állásának kiemelten nagy tétje volt, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió felé tett klímavédelmi vállalását.

A kivitelezési munkák végrehajtása erős fordulatot vett. A napi folyamatos egyeztetések koordinációk, ütemezések, ellenőrzések, valamint az egységbe kovácsolt steakholderek megfeszített munkájának köszönhetően az erőmű 2018. december 7-től hálózatra termelt, és december 14-én elkezdte az előírt próbaüzemét, amelyet sikeresen teljesített.

Az erőmű 20,68 MW beépített teljesítményét sztringekbe kapcsolt 74 360 db Qcell (275-280 W) típusú napelempanel adja. A sztringek egyenfeszültségen megtermelt energiáját 479 db HUAWEI SUN 2000-36KTL típusú inverter alakítja át 0,4 kV-os váltófeszültségű energiává. A 128 db IWp AC-gyűjtőszekrény a 17 db SGB DOTUL 1250H/20 típusú mezőtranszformátorhoz való csatlakoztathatóságot szolgálja. A mezőtranszformátorok 0,4/22 kV-os transzformációja után a két kapcsolóépületben elhelyezett Schneider Electric SM6 kapcsolóberendezés fogadja és gyűjti a megtermelt energiát, ahonnan betáplálásra kerül az Országos Alaphálózatba a MAVIR-alállomáson keresztül. Az Infoware MAB 3 irányítástechnika a 7 db Huawei Smartlogger2000 készüléken keresztül kommunikál az inverterekkel. Villamos technológiai védelmek szállítója a Protecta volt, míg a szünetmentes ellátás az EnerSys Hungaria Kft. nevéhez fűződik. A segédüzemi energiaellátást a 2 db SGB DOTUL 100H/20 transzformátor szolgáltatja. A vagyonvédelmet a 15 db intelligens kamera és integrált kerítésvédelmi rendszer látja el az MVM BSZK Zrt. üzemeltetésében. A több mint 1000 tonna tartószerkezet földpotenciálját a 43 500 m összhosszúságú laposacél földelőháló biztosítja. A levert cölöpök száma csaknem 29 000 db. Több mint 300 km felhasznált kábel és több mint 300 000 db csavaros kötési pont adta fel a leckét a kivitelezési munka végzőinek és irányítóinak egyaránt.

A teljesen automatizált létesítmény távkezelése az MVM Zrt.-ben kialakított Központi Termelésmegjelenítő (KTM) diszpécserközpontból történik.

A paksi naperőmű magas rendelkezésre állása és a korábban kalkuláltnál jobb teljesítmény kihozatala a létesítés jó minőségét dicséri, amelyre méltán lehet büszke mindenki, aki részt vállalt a határidőre és költségkereten belül történő megvalósításban. Paks így már nemcsak a nukleáris, hanem a megújuló, ezen belül is a napenergia magyarországi központja lett.

Molnár Ferenc , az MVM Zrt. projektvezetőjének írása

az MVM Csoport szakmai lapjának,

az ENERGIAforrásnak a 2019. évi 1. számában  jelent meg.

IRODALOMJEGYZÉK

[1] Hejazi, R. (2017): Nuclear energy, Sense or nonsense for environmental challenges Science Direct International Journal of Sustainable Built Environment Volume 6, Issue 2, December 2017, Pages 693-700

[2] International Energy Agency: World Energy Outlook 2010

[3] International Energy Agency: World Energy Outlook 2018

[4] Tashimo, M., Matsui, K., 2008. Role of nuclear energy in environment, economy and energy issues of the 21st century – Growing energy demand in Asia and role of nuclear. Prog. Nucl. Energy 50 (2–6), 103–108.

[5] Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)-jelentés, 2014.

[6] Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), 2000. Special Report on Emission Scenarios (SRES). Cambridge University Press.

[7] REN21, Renewable Energy Policy Network for the 21th Century, Renewables 2018 Global Status Report,

[8] European Commission, Clean Energy for All Europeans, Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee, Committee of the Regions and the European Investment Bank, 2016.

[9] European Council, Conclusions Adopted by the European Council EUCO at Meeting 147/14, 2014, (2014), pp. 1–6.

[10] European Commission, Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the C States from 2021 to 2030 for a Resilient Energy Union and to Meet Commitments Under the Paris Agreement and Amending Re vol. 231, (2016) http://eurlex. europa.eu/resource.html?uri=cellar:923ae85f-5018-11e6- 89bd-01aa75ed71a1. 0002.02/DOC_1&format=PDF.

[11] Capros, P., Kannavou, M., Evangelopoulou, S., Petropoulos, A., Siskos, P., Tasios, N., Zazias, G., DeVita, A.,(2018), Outlook of the EU energy system up to 2050: The case of scenarios prepared for European Commission's “clean energy for all Europeans” package using the PRIMES model, Energy Strategy Reviews 22 (2018) 255–263

[12] Bloomberg New Energy Forecast, New Energy Outlook 2017.

[13] https://www.bp.com/en/global/corporate/energy-economics/ energy-outlook/demand-by-region.html?fbclid=IwAR0SUdHgv8jut6C7SFMbXWdczH9yBcGaQtRwiaKi5grUF4i1fJPQO5i_ZA4 letöltés 2019.04.13. 15:06

[14] Innovációs és Technológiai Minisztérium (2018), Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT, 2018)

Kapcsolódó linkek
Kapcsolódó cikkek
Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok