Változott a munka törvénykönyv! - Dr. Kiss Mihály munkajogász összefoglalója
2015. január 29.
A 2014. évi XCIX. törvény néhány ponton módosította a 2012. Évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről.
A változások sajnos nem olyan mértékűek, mint amit szerettünk volna elérni. A LIGA Szakszervezetek, többek között a mi kezdeményezéseinket is képviselve számos javaslatot tett a jelenleg hatályos munka törvénykönyv megváltoztatására. Ezek a kezdeményezések eddig csak apró részsikereket hoztak, de minden olyan módosításnak örülni kell, amely a munkavállalók helyzetén javít.
A cikkben dr. Kiss Mihály számba veszi azokat a változásokat, amelyek 2015. január 1-én léptek hatályba.

1. Az Mt. 61. § (3) bekezdése így változott:
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A változás a vastagon szedett rész, amely szerint a részmunkaidő választásának joga, három, vagy több gyermek esetén, a gyermek ötéves koráig illeti meg a munkavállalót. A szövegből egyértelműen kitűnik, hogy ez a jog nem csak az anyát illeti meg, hanem azzal az apa is élhet.
Ehhez a módosításhoz tartozik a 294.§ (1) bekezdés k) pontja, amely definiálja, hogy a törvény hatályosulása tekintetében ki minősül három vagy több gyermeket nevelő szülőnek.
k)135 három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

2. Az Mt. 115. § (2) bekezdés e) pontjából törlésre került az alábbi szöveg rész:
„a naptári évenként harminc napot meg nem haladó”
Ez a módosítás a munkavállalókat közvetlenül érintő legjelentősebb az összes változás közül.
A módosítás következtében megszűnt az az áldatlan állapot, amely szerint a harminc napnál hosszabb ideig táppénzen lévő munkavállaló szabadságát arányosan csökkenthette a munkáltató. Az új szabályozásnak köszönhetően a táppénz teljes időtartama munkában töltött időnek minősül, most már a szabadság kiszámítása során is. Ez egyébként a társadalombiztosítás (táppénz, nyugdíj, stb.) szempontjából eddig is így volt és jelenleg is így van. A most hatályát vesztő szabályozás teljesen idegen volt a magyar joggyakorlattól. A megváltoztatása érdekében számos kezdeményezés született, többek között a LIGA törvénymódosító javaslata, egyéni panasz hatására az ombudsman állásfoglalása.

3. Az Mt. 204. § (1) bekezdése helyébe egy új szöveg lépett hatályba:
Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.
A fogalmi meghatározás módosítására az önkormányzati törvény változása miatt került sor. (Pl.: a kisebbségi önkormányzat helyébe nemzetiségi önkormányzat került)

4. Az Mt. 209. § (2) bekezdés b) pontja egészült ki:
b)98 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,
A módosítás lényege, hogy a vezető munkaszerződése nem térhet el az Mt. hivatkozott előírásaitól, vagyis a felmondási tilalmak sorába beemelte azt az esetet, amikor a munkavállaló (vezető) nő az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll, annak megkezdését követő hat hónapig.

5. Az Mt. 65. § (5) bekezdése is módosult.

Ez a módosítás ugyan már 2014. Július 1-én hatályba lépett, de fontosnak tartom rá irányítani a figyelmet.
„a felmondás közlését megelőzően” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V. 30.) AB határozatával megsemmisítette 2014. május 31. napjával.
Az adott 65. § (3) – (6) bekezdések a felmondási tilalmakat tartalmazzák.
A változás szerint a munkavállaló nő akkor hivatkozhat a várandósságára vagy arra, hogy emberi reprodukció eljárással összefüggő kezelés alatt áll, ha erről a tényről a munkáltatót tájékoztatta.
Az Alkotmánybíróság szerint a fenti tényekről való előzetes munkáltatói tájékoztatás előírása alkotmányellenes, mivel az Mt. 65. § (5) bekezdésében rögzített feltétel alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintett személyek emberi méltósághoz és magánszférához való jogát.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügy szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság – mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei – az intim szférához tartozik, és mint ilyen ki van zárva minden állami beavatkozás alól.
Tekintettel tehát arra, hogy a várandósság és az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel egyértelműen a gyermeket vállaló nő magán- vagy intim szférájába tartozó körülmények, vagyis az adatok jellege és nem azok felhasználása a meghatározó, ezért a fenti adatok munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása önmagában a magánszférába történő beavatkozást valósít meg. Különösen súlyos a magán-szféra sérelme a reprodukciós eljárásban való részvételről történő kötelező tájékoztatás előírása esetén, mivel az minden esetben az intim szférába tartozó körülmény feltárására irányul.

A munka törvénykönyv további változása 2015. Március 15 – el esedékes, amikor is a vasárnapi nyitva tartással összefüggő változások lépnek hatályba. Továbbá remélem, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek és ennek hatására további, számunkra kedvező változásokról is be tudok számolni a közel jövőben.

 

Dr Kiss Mihály

Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok