Dózsa-Szabó Mónika
DÉMÁSZ Szakszervezet bizalmi, EVDSZ FB tag
Mónika 2001 óta dolgozik a DÉMÁSZ-nál (abban az időben Prímavill Kft.) mint kivitelezési ügyintéző. Miután tagja lett a helyi érdekvédelmi szervezetnek, a munkatársak bizalmat szavaztak neki, így azóta képviseli is a kollektívát. Fontosnak tartja az egymás közötti kapcsolattartás folyamatosságát, illetve azt, ha az érdekvédelmi szervezet vezetője személyesen tart fórumot a dolgozóknak, meghallgatja a helyi problémákat, válaszol kérdéseikre. Mónika fiatal dolgozó, de tudja, hogy egyedül sokkal sebezhetőbbek az emberek a munkahelyeken, mint összefogással, együtt tevékenykedve a kitűzött célokért. 2001 óta dolgozom a DÉMÁSZ-nál kivitelezési ügyintéző munkakörben, emellett munkatársaim ügyes bajos dolgait intézem.

2011 óta vagyok szakszervezeti tag. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért csak 10 év eltelte után léptem be a szakszervezetbe és akkor minek a hatására változott meg a véleményem. Hozzám hasonlóan közvetlen kollégáim sem voltak ebben az időben tagok. Azt sem nagyon tudtam, hogy van-e szakszervezet a társaságunknál, és ha van, akkor mit csinál, mivel foglalkozik. A központtól távol, egy vidéki kisvárosban, egy kis telephelyen sajnos úgy éreztük, hogy nagyon kevés információ jut el köreinkbe és a meglévő ismeretekben is merültek fel pontatlanságok. Nagyon kevesen tudtuk mik is pontosan a szakszervezet vívmányai, mivel foglalkozik, milyen eredményei vannak és milyen hatással lenne ránk az, ha nem működne. Az utóbbi években érdekvédelmünk vezetése is átalakult és felismerve a problémát megindult a szervezetünk újjászületése. Megkeresték azokat a kollégákat is, akik nem tagok, hogy beszélgessenek velük problémáikról, a szakszervezetről, az eredményekről és a közös gondokról, célokról. Kerestek olyan személyeket, akik fogékonyak a közösségért tenni akarás eszméi iránt és akiket a kollégái elismernek, megbíznak bennük.

Így kerültem én is közvetlen kapcsolatba a szakszervezettel. Ekkor a szakszervezet vezetése velem is beszélt és egyértelművé vált számomra, hogy az én érdekem is az, hogy a szakszervezet a saját környezetemben is hatékonyabban dolgozzon és ha a kollégák megválasztanak, akkor vállaljak tisztséget is, hiszen a napi munkám során a munkatársak elfogadják a tanácsaimat, engem keresnek az ügyes-bajos dolgaikkal, megbíznak bennem és szerintük alkalmas lennék arra, hogy telephelyünk bizalmi feladatait ellássam. Ez ahhoz képest nagy változás volt az életemben, hogy előtte még tag sem voltam, de ugyanakkor jólesett a pozitív visszajelzés a munkámról a tevékenységem megítéléséről.

A szűkebb környezetem kb. két hónappal később megtartott általános tisztújító választások alkalmával szakszervezeti bizalminak választott, ami nagyon megtisztelő volt számomra és egyben egy nagy lehetőséget láttam az újrakezdéshez. Ekkor kezdődött el a szakszervezetünkkel kapcsolatban egy nagyon pozitív változás a közvetlen munkatársaim körében, a szakszervezeti életünk újjászületése, és a szakszervezet megítélésének gyökeres változása következett be.

Napjainkban jól érzékelhető, hogy körültekintőbb, komplexebb szakszervezeti munkát igényel a munkavállalói érdekek védelme. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti vezetőség és a tagok illetve munkavállalók között megfelelő legyen a kommunikáció és biztosított legyen az információk gyors és hatékony, többcsatornás áramlásának kétirányú biztosítása.

A jó szakszervezeti vezető nagyon jól látja és tudja mi is történik valójában a munka világának szereplőivel, ezen belül a munkavállalókkal. A munkavállalókat pozitívan érinti, ha évente néhány alkalommal a szakszervezet vezetése eljön egy olyan fórumra, ahol csak a munkavállalók vannak jelen és kötetlen beszélgetés során beszámolnak az eredményekről, a gondokról, feladatokról és meghallgatják a helyi problémákat is és ami ez utóbbinál is fontosabb, tesznek is a felvett problémák megoldása érdekében és visszajelzést is adnak az ügyek állásáról.

Személy szerint fontosnak tartom a fiatal munkavállalók helyzetével való külön foglalkozást. Időm és lehetőségem szerint próbálok részt venni a fiatalok részére szervezett programokon, oktatásokon. Sajnos nagyon nehéz a munka, a szakszervezeti teendők és a magánélet összehangolása, főleg ebben a mai rohanó világban. Hálás vagyok, hogy egy olyan család áll mögöttem, akik mindenben támogatnak és teljességgel elfogadják, ha sokszor a szabadidőmet kell áldoznom a munkámra.

A mai fiatalok helyzete azért is fontos számomra, mert magam is ehhez a korosztályhoz tartozom és pontosan tudom, hogy milyen kérdések foglalkoztatják őket. Fontos a sajátos érdekeink képviselete az érdekképviseletekben is.

Mindezt tudatni kell a fiatal generációval, a pályakezdőkkel is, hiszen tapasztalatom szerint nagyon keveset tudnak a szakszervezetekről, a szociális párbeszédről. Iskolákban a mi országunkban nem tananyag a munkahelyi kollektíva lehetőségei és kisebb munkahelyeken nem kerülnek kapcsolatba szakszervezetekkel, így amikor valaki belép pályakezdőként a vállalat csoporthoz sok esetben azt sem tudják mi az a szakszervezet, mit csinál.

A népszerűsítés nagyon fontos, ezért kiemelhetem, nálunk is, mint sok helyen a kommunikáció a probléma. Aktivizálni kellene a fiatalokat, a tagokat. Miután részt vettem az első ismeretek bővítéséről szóló alapismereteket elsajátító továbbképzésemen, elsődleges feladatomnak éreztem az információk és az ismeretek megosztását munkatársaimmal és megértetni velük a szakszervezet napjaink legfontosabb feladatát és annak tudatosítását, hogy „együtt erősebbek vagyunk” és rádöbbentést arra, hogy egyenként sebezhetők és kiszolgáltatottak vagyunk. Már a múlt század elején hasonló módon, más körülmények között ismerték fel elődeink az együtt többet tehetünk fontosságát. Amíg egyenként mondjuk el panaszainkat, addig nem történik semmi. Minden szakszervezeti tagnak és persze munkavállalónak is érdeke, hogy a munkahelyen szervezett erővé váljanak a munkavállalók. Minden szakszervezeti tagnak érdeke, hogy megmagyarázza és megértesse munkatársainak, az új belépőknek, hogy a szakszervezet nem egy különleges tőlük független szervezet, hanem a szakszervezet mi vagyunk, de csak akkor válhatunk erővé, ha többen leszünk és együtt cselekszünk.

A közös munka pedig vonatkozik a többi érdekvédő szervezetre is, azaz a munkavédelem és az üzemi tanácsokkal való együttműködésre. Elmondhatom, nálunk szorosan együttműködnek az üzemi tanácsok, a munkavédelmi bizottságok, a felügyelőbizottság tagjai a szakszervezettel. Ezzel is javítva az érdekképviseletek hatékonyságát.

Nagyon megtisztelő számomra hogy munkámat elismerik, munkatársaim bíznak bennem. 2013-tól az Etikai Bizottság, majd 2016 januárjától az EVDSZ Felügyelő Bizottságának tagja lettem.

Kiskőrösön élek férjemmel és 2 éves kislányunkkal.Legkedveltebb szabadidős tevékenységem a sportolás, mely gyerekkorom óta hozzátartozik a mindennapi életemhez. Szeretek kirándulni, barátainkkal találkozni, de legfőképp minél több időt a családommal tölteni.

 

 

Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok