IN MEMORIAM - Csuri Tibor
Életének 77. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Csuri Tibor a PANNONPOWER Társaságcsoport nyugalmazott Szakszervezeti Titkára (1934 – 2012) Életének 77. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Csuri Tibor a PANNONPOWER Társaságcsoport nyugalmazott Szakszervezeti Titkára 1934 – 2012

Non recuso laborem. -Nem vonakodom a munkától.- Apor Vilmos, mártírhalált halt katolikus püspök jelmondatát magáénak vallotta. Oly annyira, hogy élete során mindig ezt mutatta környezetének, ezt üzente és hagyta örökül, különösen a jövő nemzedékének.

Ez volt a titka annak, hogy azon kevesek közé tartozott, aki szorgalmas és lelkiismeretes munkával, ötven évig szolgálhatott, a pécsi erőműben, önmaga és munkatársai számára, örömmel és megelégedettséggel.

Hosszú volt az út 1954 augusztusától, a Pécsújhegyi Erőmű kazánjaitól, az ügyeletes mérnöki beosztáson át, a közel két évtizedes érdekképviseleti munkán keresztül, a 2007-ben történt nyugdíjazásáig. Életpályáját mindvégig sikerek övezték.

Köszönhette ezt tehetségének, szorgalmának, megbízhatóságának, szervezőkészségének, és annak, hogy ezért, időről időre, egyre nagyobb felelősséggel járó feladatok megoldására kapott megbízást, melyek megvalósításában lépten – nyomon segítette a személyiségével kiváltott szimpátia.

Életpályája csúcsát, mégis a közösség szolgálatában érhette el, mint érdekképviseleti vezető.

Nem csak Pécsett szolgálta az erőműves közösséget, hanem ágazati szinten is felkészülten segítette az iparág nagy családjának hatékony érdekvédelmét, érdekképviseletét. Mindig aktívan vett részt a szövetségi vezetőség munkájában. Ma már szinte a feledés homályába merülnek olyan dolgok, amelyeknek Ő is tevékeny részese volt. Küzdött, harcolt az ágazati kollektív szerződésekért, a privatizációs bevétel 5%-ának kikényszerítéséért, a műszakosok élethelyzetének javításáért, de a sor még hosszan folytatható.

Olyan érdekképviseleti vezető volt, aki korábban a termelőmunkában szerzett tapasztalataira építve látta, érzékelte az emberi oldalról megvalósítandó feladatokat. Nem csak látta, de a megoldás érdekében képes volt világosságot „gyújtani” azokon a fórumokon, ahol a kulcs el volt helyezve. Irányításával, közreműködésével, 1989-től tartalmában és módszertanában is változott, emberközpontúbbá vált az érdekképviseleti munka. Tengernyi feladata volt, amelyeket a végsőkig való helytállással teljesített.

Bármilyen beosztásban tevékenykedett, mindig hiteles vezető volt.

Tiszteltük tudása, lényeglátása, naprakészsége, közvetlensége, mélységes humánuma, legendás segítőkészsége, az emberekkel való bánni tudása, bölcsessége miatt.

Jó volt kapcsolatba kerülni Vele:

- mert sokat lehetett tanulni Tőle,

- mert mindig barátságos, derűs légkört tudott maga köré varázsolni,

- mert a jobbért, az igazért kész volt mindenkor harcba szállni,

- mert értékes emberi tulajdonságai irigylésre méltóak voltak,

Csuri Tibor közismerten szerény, halk szavú, köztiszteletnek örvendő, minden embertársát őszintén becsülő és tisztelő személyiség volt.

Ő maga a mindennapi apróbb – nagyobb csatározásokban mindvégig meg tudta őrizni tisztánlátását, pontosan tudta a követendő célt, amelyet maga elé tűzött.

Azt vallotta: ne a hangomra figyeljetek, hanem arra, amit mondok.

Úgy ment el közülünk, ahogy élt. Csendben, tartással viselte a betegségével járó megpróbáltatásokat. Nem háborgott, tudta, elvégezte feladatait.

Teljes, igaz életútja volt, melyben erkölcsisége, szellemisége kikezdhetetlen.

Kedves Tibor!

Felülemelkedve a gyász fájdalmán, had mondjunk most köszönetet, hogy az élet a közelünkbe hozott, hogy áldás volt a jelenléted közösségünkben, hogy munkád gyümölcsét sokan élvezhettük, és élvezhetjük még ma is. Hálával gondolhatunk a közösen bejárt útra.

Legyen áldott emléked!

Pécs, 2012. november 5.

Az emlékedet őrző kollegáid

Eseménynaptár
Tagszakszervezetek
Forró drót - letölthető újságok